Évtizedes háború miatt vitatkozhatnak a britek és az amerikaiak

Az egykori brit miniszterelnök, Gordon Brown szerint a 2003-ban indult iraki háború előtt az amerikai hírszerzésnek is komoly kétségei voltak Szaddám Huszein iraki diktátor tömegpusztítói fegyereinek létezéséről. De ezt inkább elhallgatták és az Egyesült Királyságát is berángatták a háborúba - írja az MTI helyi források alapján.
Szabó Dániel, 2017. november 5. vasárnap, 14:33

A kormányfői poszton Tony Blairt váltó, akkor még pénzügyminiszterként dolgozó Gordon Brown a kedden megjelenő önéletrajzi könyvében - amelyből a brit sajtó már vasárnap előzetes részleteket idézett - emlékezett vissza a 14 évvel ezelőtti történtekre. Azt írja, Donald Rumsfeld akkori amerikai védelmi miniszter utasítására a háború előtt készült egy hírszerzési tanulmány, amely szerint az amerikai szakszolgálatoknak annak idején nem volt tudomásuk biológiai és vegyi fegyverek előállítására, tesztelésére vagy tárolására alkalmas iraki hadiipari létesítményekről.

Ugyanígy azt sem tudták, hogy Irakban folyik-e nukleáris fejlesztési program. Az erről szóló amerikai hírszerzési adatok 90 százalékát a jelentés "pontatlannak" nevezte. A szolgálatok ugyanakkor jelezték Rumsfeldnek kételyeiket azzal kapcsolatban, hogy Irak képes-e nagy hatótávolságú rakéták gyártására. A brit politikus ezért könyvében, a My Life, Our Timesban elképesztőnek nevezi, hogy Washington ezt a jelentést nem osztotta meg a brit kormánnyal. Brown szerint ez London szándékos félrevezetése volt.

Önéletrajzában úgy fogalmaz, hogy Iraknak nem voltak bevethető vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverei, és nem voltak tervei sem az ellene felvonult nemzetközi hadikoalíció tagjainak megtámadására. Ebből vonja le Brown azt a következtetést, hogy nem teljesültek az "igazságos háború" kritériumai sem: nem az invázió volt az iraki válság megoldásának lehetséges legvégső eszköze, és a csaknem másfél évtizeddel ezelőtti katonai beavatkozást - amelyben 179 brit katona vesztette életét - nem lehet "arányos válaszlépésnek" sem tekinteni. Az ügy érdekessége, hogy Szíriában például bizonyíthatóan bevetettek vegyi fegyvereket, a kormányok mégis diplomáciai megoldást kerestek a problémára.

Nincs egyedül ezzel a véleményével az egykori kormányfő: ugyanerre a következtetésre jutott az iraki háborúról készült tavaly júliusi brit szakértői jelentés is, amely az egyetemes brit politikatörténet legnagyobb feltáró jellegű vizsgálatának eredményeként született. A hétévig készülő, tizenkét kötetből és 2,6 millió szóból álló jelentés azt állapította meg, hogy az invázió kezdetének idején nem a katonai beavatkozás volt a jó megoldás, valamint Szaddám Huszein rezsimje akkor már nem jelentett közvetlen fenyegetést a külvilágra. A tanulmány megállapítása szerint Nagy-Britannia úgy csatlakozott az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére.

A független vizsgálóbizottságnak nem volt feladata a háború törvényes mivoltának vizsgálata, de a jelentésben leírták, hogy "távolról sem volt kielégítő" az a mód, ahogy annak idején Tony Blair kormánya törvényesnek minősítette Nagy-Britannia csatlakozását az Egyesült Államok vezette katonai beavatkozáshoz. A Brown által említett hírszerzési adatokról pedig az szerepel a dokumentumban, hogy a brit kormányhibás hírszerzési adatok és értékelések alapján döntött a hadba lépésről.

Tony Blair, aki 2007-ben - jórészt az iraki háború szította belpolitikai feszültségek miatt - távozott a brit politikai életből, a vizsgálati jelentés közzétételének napján elismerte, hogy a korabeli hírszerzési értékelések hibásak voltak. Elnézést kért az iraki háborúban meghalt 179 brit katona, valamint a vizsgálóbizottság becslése szerint "legalább 150 ezer, de valószínűsíthetően ennél is sokkal több" iraki áldozat hozzátartozóitól.

HOZZÁSZÓLÁSOK