Sokan gondolták Magyarországról 2011-ben, hogy az európai adósságválság következő áldozata lesz, ám az ország kimászott a gödörből és 2014-ben masszív GDP-növekedést könyvelhetett el. A jövő azonban már nem látszik ilyen szépnek: a szakértői konszenzus szerint ugyan viszonylag enyhén lassulhat a bővülés, ám számos ok miatt ennél rosszabbul alakulhat a helyzet - írja elemzésében Mads Koefoed, a Saxo Bank vezető makrogazdasági elemzője.

Koefoed felidézi, hogy a 2011-es válság úgy gyűrűzött be Magyarországra, hogy az éppen a saját magának okozott bajokkal küszködött. A tízéves magyar állampapírok hozama a megfizethetetlen hétszázalékos szintre ment fel 2011 közepére, és az év végén már a tíz százalékot ostromolta. Válaszul a hitelminősítők a bóvli kategóriába vitték le a magyar adósságokra adott osztályzatukat.

Csapások egymás után

A magyar valuta elvesztette értéke egyharmadát a dollárral szemben és határozottan, bár nem ilyen durván, gyengült az euróval szemben is. A budapesti részvényindex 40 százalékos mínuszban is volt. Könnyű lenne ezért az eurózóna adósságválságát okolni, ám a Saxo szakértője szerint valójában hazai körülmények húzódtak meg a piacok barátságtalan viselkedése mögött.

Ezek közé tartoztak a 2010-ben hatalomra került miniszterelnök, Orbán Viktor kormányának törekvései hatalma kiterjesztésére. Visszavágták a nemzeti bank függetlenségét és elkonfiskálták a kötelező magánnyugdíjpénztárak vagyonát. Olyan mélyen kotortak bele az intézményrendszerbe, hogy azzal kiváltották az Európai Bizottság jogi ellenlépéseit is.

Túlzott devizaadósság

A legnagyobb elefánt a porcelánboltban azonban a magas külföldi devizaadósság volt. Részben az ennek törlesztéséhez szükséges külföldi források megszerzése állt a hátterében annak, hogy az ezredforduló után folyamatosan magasak voltak a kamatok, ami az akkor még olcsó devizahitelt kínáló bankok karjaiba hajtotta a hitelfelvevőket. A magánadósság szédítő ütemben bővült, ezen belül megugrott a devizaadósságok aránya.

Erre a problémára rakódtak rá az Orbán-kormány egymást követő összeütközései a nemzetközi szervezetekkel, amit később csak fokozott, hogy megjelentek a kormányzó Fideszen belüli belharcok is. Az EU nem tudja, mik a kormány gazdaságpolitikai céljai. Részben emiatt nem látni, mennyire fenntartható az elmúlt év élénkülése. A továbbra is erős külső eladósodás, a hitelek leépítése, a bankok szorongatása és a hatékonyságot nélkülöző munkaerőpiac ránehezedik a gazdaságra.

Nem fog menni

A gazdaság végül minden gond ellenére szépen magához tért: a 2013-as 1,4 százalékos GDP-növekedést 3,6 százalékos plusz követte 2014-be, miközben csökkent a munkanélküliség és az infláció megszűnt. A szakértői konszenzus szerint 2015-ben 3,0 százalékkal, 2016-ban pedig 2,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A Saxo Bank ezzel szemben 2-2 százalékot jósol a következő két évre.

Egyrészt úgy látják, hogy kimerülnek az eddigi növekedés ösztönzői, másrészt nem látnak előrelépést a gazdaságpolitikában, a politikai bizonytalanság visszaszorításában. A befektetések például 12 százalékkal ugrottak meg 2014-ben az egy évvel korábbihoz képest, ám ezt a támogatott hitelek és az EU-s pénzek gyorsított lehívása tette lehetővé. Az idei év első felében az utóbbiak visszaesésével máris négy százalékra esett a beruházások bővülése.

A magánszektor továbbra is hitelei leépítésével van elfoglalva, ami visszafogja a fogyasztás bővülését. Erre rátesz egy lapáttal a forint gyengülése az euróval és a svájci frankkal szemben. A pozitív oldalon az áll, hogy a gyengébb forint segíti az exportot: a nettó kivitel két százalékponttal dobhatja meg a GDP növekedését 2015-ben. Feltéve persze, hogy folytatódik az eurózóna gazdaságának fellendülése és alacsonyan marad a nyersanyagok, főként az olaj ára.

300 forintos dollár

A viszonylag gyenge belső keresletnek, az importált termékek és szolgáltatások halvány áremelkedésének köszönhetően az infláció egyelőre gyenge Magyarországon. Erre rásegített a rezsicsökkentés. Ezek a körülmények azonban 2016-ban elhalványulnak, főként a közüzemi díjak lefaragásának hatása gyengül, így a jövő év az árak emelkedését hozhatja. A Saxo elemzők kétszázalékos inflációt jósolnak 2016-ra.

Ez azonban várhatóan nem vezet majd olyan kamatemelésekhez, amelyek erősíthetnék a forintot. A Fed legkésőbb az év végéig várható szigorítása, a magas belső adósságszint és a politikai bizonytalanság nyomást gyakorolnak a forint dollárral szembeni értékére. Ezért a jelenlegi 270-280 forint/dolláros átváltási arány 2016-ban 300 forintra mehet fel.

Elpuskázott lehetőségek

Az adósságok továbbra is magasak Magyarországon, ami aggasztó, bár látszik javulás mind a magán-, mind a közadósságok terén. A kormány továbbra is 2,5 százalék körül tartja a költségvetési hiányt. A GDP nominális bővülése segített alacsony tartani a GDP arányos deficitet. Az államadósság, amely 2010-ben elérte a GDP 81 százalékát, 78 százalékra ment le, és a következő években tovább mérséklődhet.

Ezzel egyidejűleg a magas küladósság miatt továbbra is nehéz lesz erősíteni a befektetői bizalmat. A kormány eddig nem sokat tett annak érdekében, hogy vonzóbbá tegye az országot. A gazdaság továbbra is kiszolgáltatott a támogatott hiteleknek, mivel a bankrendszer akadozva működik.

Összességében a Saxo elemzői úgy látják, hogy Orbán és csapata rosszabb intézkedéseket is hozhat, mint ha egyszerűen végrehajtaná azokat, amit az Európai Bizottság ajánl, ám ezen nem érdemes lamentálni. Magyarország várhatóan továbbra is lehetőségei alatt fog teljesíteni.