Kedd lehet az a nap, amikor elképzelhető, hogy Carles Puigdemont katalán elnök deklarálja Katalónia függetlenségét egy olyan parlamenti ülésen, amelyet a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztett - jóllehet hétfő estig Puigdemont nem tett olyan konkrét kijelentést, amely szerint kedden biztosan a parlament elé terjesztenék a függetlenségről szóló nyilatkozatot. Ezt Marta Pascal, a katalán kormánypárt vezetője annyiban enyhítette a BBC-nek adott nyilatkozatában, hogy a parlamenti ülésen szimbolikusan elismerik az október 1-jei jogszerűtlen referendum eredményét, de nem hirdetik ki egyoldalúan a függetlenséget - írja a Bloomberg.

Az MTI szerint a katalán törvényhozás kedden délután hatkor ül össze, jelenleg ennek egyetlen napirendi pontja Carles Puigdemont katalán elnök felszólalása, amelyben értékeli az aktuális politikai helyzetet.

Arra nehéz racionális választ találni, miért erőlteti a katalán kormány a régió elszakadását, miután ebből nem sok pozitívum adódna az ott élők számára - legalábbis gazdasági szempontból. Pláne, hogy az EU-n belül több tagállam is lenne, amely ha az unióba való felvételre kellene szavazni - amelyhez az összes tagállam beleegyezése szükséges - nem szavazná meg Katalónia felvételét. A sort nyilvánvalóan Spanyolországgal lehetne kezdeni, de hétfőn az MTI tudósítása szerint Franciaország is jelezte, hogy nem fogja elismerni a független katalán államot, ha az egyoldalúan kiáltja ki függetlenségét.

Nagy baj lesz

Az már ismert, hogy az EU szerint a népszavazás alkotmányellenes volt, és hogy ha Katalónia elszakadna Spanyolországtól, akkor az EU-n kívül találná magát. Bár ez a régió adja a spanyol GDP körülbelül ötödét, kiszakadása után komoly káoszba süllyedne - legalábbis erre figyelmeztetett hétfőn a spanyol miniszterelnök-helyettes, Soraya Saenz de Santamaría a COPE spanyol rádiónak nyilatkozva. Azt is jelezte, hogy a spanyol kormány kész közbelépni és visszavenni az irányítást a régió felett, ha Puigdemont egyoldalúan kinyilvánítja a függetlenséget - írja a Bloomberg.

A spanyol energiaügyi miniszter, Alvaro Nadal is arra figyelmeztetett, hogy az elszakadás a katalán gazdaságnak nagyobb kárt okozna, mint az augusztusi terrortámadás. Eközben több nagyobb vállalat is jelezte, hogy elviszi székhelyét Katalóniából a jogi bizonytalanság miatt, amelyhez a spanyol kormány könnyítést adott.

Köldökzsinórok

Nadal arra is felhívta a figyelmet, hogy Katalónia nem önálló az energiaellátásban, nagy spanyol vállalatokra van utalva e szolgáltatások terén. Ezzel arra utalt, hogy elszakadása esetén a régió a villamosenergia-ellátását és a kommunikációs hálózatának működését is kockára teszi - ami a pénzügyi szektorának működésére is kihatna.

A katalán kormány egyik vezető tisztviselője párbeszédet sürgetett a spanyol kormánnyal, mondván: Európa gazdaságának kárt okozhat, ha nem találnak megoldást a konfliktusra. Raül Romeva, a szeparatista kormány külügyi tanácsosa pedig azt mondta, hogy az ajtajuk mindig is nyitva állt Mariano Rajoy miniszterelnök előtt, ha tárgyalni szeretett volna.

Gazdasági öngyilkosság

Az október 1-jei referendum óta megjelent több elemzés is az elszakadás irracionalitását emelte ki. Hétfőn a Financial Times publicistája, Wolfgang Münchau arról írt, hogy az elszakadás még a legkeményebb brexitnél is nagyobb sokkot okozna, sőt, felér egy gazdasági öngyilkossággal. Egy "catalexit" - azaz Katalónia kiválása - nem jelentene mást, mint egy harmadik országbeli statust.

  • Ebben az esetben a katalánok elveszítenék a spanyol és ezzel együtt uniós állampolgárságukat, miközben a katalán szeparatisták a kettős állampolgárságban reménykednek. Münchau szerint ez teljesen irreális.
  • A kemény ellenőrzés lenne az EU és a Schengen-övezet határán, a katalánoknak vízumért kellene folyamodniuk, ha Spanyolország vagy az EU területére szeretnének utazni.
  • Mivel Katalónia nem lenne a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagja, nem lenne automatikus joga ahhoz, hogy csökkentse a WTO-vámokat.
  • Ami Münchau szerint a legkeményebb brexitnél is rosszabbá teszi a kilépést az az, hogy a függetlenséggel Katalóniának azonnal el kellene hagynia az eurózónát is.
  • A katalán kilépés hatására a világ egyik leggazdagabb régiójának bankrendszere összeomlana - azaz drámai visszatérés lenne az eurózóna válságához. Nem véletlen, hogy két katalán bank is úgy döntött, áthelyezi a székhelyét Spanyolország más területére. Szeretnék ugyanis biztosítani, hogy továbbra is hozzáférjenek az Európai Központi Bank és a spanyol jegybank forrásaihoz.

Mindezzel szemben a katalán részről annyi érv áll, hogy szerintük az EU nem engedheti meg magának, hogy elveszítsen egy gazdag régiót, ami a tagállamok között népesség arányában a 15. legnagyobb.

Persze elképzelhető, hogy Katalónia Montenegróhoz hasonlóan egyoldalúan bevezetné az eurót mint fizetőeszközt - jegyzi meg az FT publicistája -, csakhogy Montenegro egy pici ország alig több mint 3 milliárd eurós GDP-vel, szemben Katalónia 224 milliárd eurós GDP-jével, ami több mint Portugáliáé (és a magyar GDP több mint kétszerese). Nem beszélve arról, hogy Katalónia arra sincs felkészülve arra, hogy a függetlenség napján azonnal saját fizetőeszközt vezessen be. Azt pedig őrültségnek tartja Münchau, hogy egy ekkora fejlett gazdaságot jegybanki rendszer nélkül működtessenek.

Nem kéne erőszakoskodni

A monetáris unió viszont el is lehetetleníti a regionális függetlenségi mozgalmat - véli a publicista. A katalán választóknak legalább az egyharmada uniópárti. Erre mutatott rá az a hétvégi hír is, miszerint a katalánok többsége nem is támogatja az elszakadást Spanyolországtól. Az NC Report nevű közvélemény-kutató október 4. és 7. között végzett kutatása szerint Katalóniában a megkérdezettek 58,9 százaléka válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy támogatja-e Katalónia függetlenségének egyoldalú kinyilvánítását, míg az ország többi részében élők 79,4 százaléka ellenezte ezt a lépést - írta az MTI.

Mindezek fényében Münchau - mások mellett - úgy véli, hogy a spanyol kormány függetlenséggel szembeni ellenállása a legrosszabb opció minden lehetőség közül, miután Madrid ezzel csak a szeparatistákat erősíti, olyan gazdasági csapást hozva ezzel, amelyet Spanyolországnak, Katalóniának és az EU-nak el kellene kerülnie.

Tovagyűrűző hatás

Nem beszélve arról, hogy egy félrekezelt katalán helyzetnek milyen tovagyűrűző hatása lehet. Mohamed A. El-Erian, az Allianz vezető tanácsadója a Bloombergen írt véleményében a jelenlegi status quót egyre tarthatatlanabbnak látja. A pozitívabb eredmény érdekében a süketek párbeszéde helyett szerinte ideje lenne hiteles és konstruktív tárgyalást kezdeményezni, európai mediátorok - lehetőség szerint nemzetközi szereplők -, illetve természetesen spanyol és katalán illetékesek részvételével.

A pénzügyi szakember arra figyelmeztet, hogy minél tovább húzódik a válság, annál nagyobb lesz a kockázata a további károknak. Ráadásul már az erőszak alkalmazásának kockázata is túl magas ahhoz, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni.

(Fotó:  AFP PHOTO / JORGE GUERRERO)