A magyar kormány vitatott törvénymódosítása, amellyel gyakorlatilag hosszabb távon ellehetetleníti a Közép-Európai Egyetem működését, teszteli az EU-t, és ezen a vizsgán az unió elbukni látszik - írja Dermot Hodson Londonban dolgozó politológus professzor a Politicón megjelent cikkében. Mi történik, ha egy EU-tagország szembe megy az EU alapértékeivel? - indítja cikkét.

Az Európai Unió azt tartja magáról, hogy az államok értékközössége, elkötelezett a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok iránt, amit alapszerződésében rögzített. Ezért aztán amikor egy tagállama következetesen szembe meg ezekkel az alapértékekkel, ez teszteli a szervezetet. Mit kezd az országok nyájának eltévelyedett bárányával?

Kapcsolódó

Ragadozó a magyarok között

A politológus ezután felidézi az elmúlt hetek magyarországi történéseit onnan kezdve, hogy Áder János aláírta a felsőoktatási törvény módosítását. Mivel a CEU nem tud megfelelni ennek, előbb-utóbb lehúzhatja a rolót. Nem titok, hogy ez a jogszabály-változtatás célja, miután alapítója Soros György magyar származású amerikai üzletember, aki Orbán Viktor miniszterelnök szerint ragadózóként úszkál a magyar közélet vizeiben.

Az egyetem világszínvonalú a társadalomtudományi stúdiumok oktatásában, a demokrácia védelmére jött létre és jelentős résztvevője az EU tudományos életének. Soros ugyan nyíltan bírálja Orbánt, ám Hodson kétli, hogy olyan gyalázatos befolyást gyakorolna a magyar belpolitikára, amilyet a budapesti kormány tulajdonít neki. És ami még aggasztóbb, az ügy elárasztja a médiát, amely visszhangozza és felerősíti Orbán valóságértelmezését.

Miről beszélünk?

Ez a megszállott sorosozás elfedi, hogy Orbán valójában Európa egyik legjobb egyetemét támadja. A magyar kormányfő lehívta az értékközösségről szóló uniós blöfföt. A lex CEU ennek a hitvallásnak vagy inkább idézőjeles "hitvallásnak" a tesztje, és az EU bukásra áll - ismétli el mondanivalójának magvát a londoni professzor.

Ezután sorra veszi az uniós vezetők kiábrándító reakcióit. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kezdetben annyit tudott mondani, hogy nem szereti a budapesti törvényhozásban született a döntést. Első helyettese, Frans Timmermans az időt húzta, majd a bizottság döntött, hogy jogi eljárást indít a magyar kormány ellen, ami ugyan üdvözlendő, ám túlságosan halvány és késve jött válasz.

Az Európai Parlamentben nem fukarkodtak Orbán ostorozásával a képviselők, amikor a magyar kormányfő megjelent a színük előtt, ám a morális nyomásgyakorlás nem sokat ér politikai következmények nélkül.

Nagy bölények

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke talán az egyetlen olyan magas rangú európai vezető, aki nyilvánosan nyomást gyakorolhatna a magyar kormányra, de hallgat. Várhatóan nem fog ütközni Orbánnal, aki szembe menve lengyel kormánypárti barátaival támogatta újraválasztását.

Európa további két kiemelkedő vezetője, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő el van foglalva saját belpolitikai ügyeivel, az őszi parlamenti választásokkal, illetve a májusi elnök- és a júniusi törvényhozási választással.

Ettől persze bekeményíthetnének, hiszen hangot tudtak adni Donald Trump amerikai elnökségével kapcsolatos aggályaiknak. Úgy tűnik azonban, hogy saját európai házuk táján vonakodnak kiállni a "közös értékek" mellett.

Ami azt illeti a Trump-adminisztráció őszintébb volt, a washingtoni kormány megkérdőjelezte a magyarországi törvénymódosítás jogszerűségét. Ez fontos lépés, mivel sokan úgy értelmezték az ügyet, hogy Orbán a vita provokálásával akarja elérni, hogy az elnök személyesen találkozzon vele.

Adjanak pénzt, paripát, fegyvert

Brüsszelben az az általános vélemény, hogy amikor 2000-ben felléptek Ausztria ellen, miután a szélsőjobboldali Szabadságpárt a kormányba került, ezzel csak az utóbbi támogatottságát erősítették. Az akkori szankciók ugyanakkor megnehezítették a párt vezetője, Jörg Haider számára, hogy megvalósítsa radikális terveit.

A londoni politológus szerint az Európai Tanácsnak deklarálnia kellene, hogy Magyarország az alapjogok megsértésének határára ért és a tagállamoknak pénzügyi büntetést kellene kilátásba helyezniük emiatt. Már megtették ezt, amikor az ország nem teljesítette a költségvetési deficit leszorításával kapcsolatos követelményt.

A legkevesebb, ami az EU-tól elvárható, hogy politikai, erkölcsi és pénzügyi támogatást ad a támadás alatt álló magyarországi civil szervezeteknek és a budapesti tüntetőknek. Az unió nem engedheti meg, hogy hallgasson, ha a demokrácia és az emberi jogok védelmezőjének tartja magát. Orbán meghajlott az erő alatt máskor is, ha az EU vezetői elég kemények lesznek, újra ezt fogja tenni - véli Dermot Hodson.