Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Európai Bizottság (EB) tavaszi előrejelzése szerint az unióban folytatódik a gazdasági fellendülés a recesszióból immár egy éve történt kilábalás óta. A reál GDP növekedése 2014-ben uniós szinten 1,6, az euróövezetben pedig 1,2 százalék lesz, és 2015-ben a növekedés üteme akár a 2,0, illetve 1,7 százalékot is elérheti. Az előrejelzés azon a feltételezésen alapul, hogy a tagállamok és az unió végrehajtják az elfogadott szakpolitikai intézkedéseket, és megvalósítják a szükséges kiigazításokat.

A gazdaság az élénkülés útjára lépett, a hiányszámok csökkennek, a beruházás növekedésnek indult, és a foglalkoztatási helyzet is javulásnak indult - összegzett Siim Kallas, a testület alelnöke. A biztos szerint kezdenek beérni a tagállamok és az EU reformtörekvései, amelyeket a közép- és kelet-európai országokban az 1990-es és azt követő években végbement nagyszabású kiigazításához hasonlított.

A belső kereslet lesz a növekedés motorja

A prognózis szerint a belső kereslet válhat a növekedés motorjává. A fogyasztói kiadások egyre inkább hozzájárulnak a növekedéshez, mivel az alacsony infláció és a stabilizálódó munkaerőpiac is kedvező hatással van a reáljövedelemre. A beruházások fellendülése a továbbiakban is elősegíti a növekedést, mivel mind az eszközberuházások, mind az építőipari beruházások nőnek. A nettó export hozzájárulása várhatóan csökken. A fellendülés azonban fokozatos, és az általában kedvező finanszírozási feltételek ellenére a tagállamok között, valamint a különböző méretű vállalkozások között továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak.

A bizottsági előrejelzés szerint a 2013 folyamán beindult munkaerő-piaci helyzet javulása folytatódik, a munkanélküliség a tavalyi 10,8 százalékról idén 10,5, jövőre 10,1 százalékra csökken az EU-ban, míg az euróövezetben a tavalyi 12 százalék idén 11,8, jövőre 11,4 százalékra mérséklődik.

Az előrejelzés szerint az infláció alacsony marad: az EU-ban 2014-ben 1, 2015-ben 1,5 százalék, míg az euróövezetben idén 0,8, jövőre 1,2 százalék lesz.

Az államháztartási hiány csökkentése folytatódik:  2014-ben az EU egészében és az euróövezetben is a GDP 2,5 százalékán alakulhat. A GDP-arányos államadósság az idén az EU-ban 90 százalék körüli értéken tetőzik, az eurózónában pedig 96 százalékon, majd jövőre csökkenésnek indulnak az értékek.

Forrás: Napi.hu gyűjtés, EB
Kép: A nagyobb képért kattintson!

Tovább a reformok útján

A növekedési előrejelzés szempontjából a bizottság szerint a legnagyobb lefelé mutató kockázat a reformok megtorpanása, ami ismét bizalomvesztéshez vezethet. Emellett a külső környezetben is nőtt bizonytalanság. Ezzel szemben viszont a fellendülés a becsültnél erősebb lehet, ha további határozott strukturális reformok valósulnak meg.

A bizottság a fentiek mellett a túlságosan hosszú ideig elhúzódó alacsony infláció veszélyére is figyelmeztet, amelyet a fokozatosan erősödő és egyre szélesebb körben tapasztalható fellendülés enyhíthet.

A magyar gazdaság számai jobban festenek

Magyarországon idén 2,3, jövőre 2,1 százalékos GDP-növekedést, idén 1, jövőre 2,8 százalékos inflációt vár a bizottság a tavalyi 1,1 százalékos gazdasági bővülés illetve 1,7 százalékos pénzromlás után. A bruttó államadósság a 2013-as 79,2 százalék után idén a GDP 80,3 százalékra nőhet, majd innen jövőre 79,5 százalékra mérséklődhet, míg az áht-hiány idén a GDP 2,9, jövőre 2,8 százalékára rúghat a tavalyi 2,2 százalékos deficit után. A munkanélküliség idén 9 százalék lehet, majd jövőre 8,9 százalékra mérséklődhet. A folyó fizetési mérlegnél a idén 3, jövőre 2,7 százalékos GDP-arányos szufficit lehet a 2013-as 3,1 százalékos többlet után.

Az EB a téli előrejelzésében Magyarországon 2014-re és 2015-re egyaránt 2,1 százalékos reál GDP-növekedéssel számolt, a GDP-arányos bruttó államadósságra az idén 79,1 százalékot, jövőre 78,9 százalékot várt, az áht-hiány pedig idén pont a maastrichti küszöbön, 3 százalékon, jövőre 2,9 százalékon állhat.

Forrás: Napi.hu gyűjtés, EB
Kép: A nagyobb képért kattintson!

A növekedést Magyarországon is a belső kereslet húzhatja. A bizottsági előrejelzés szerint a beruházások terén is erőteljes, 7 százalékos növekedés várható 2014-ben, de 2015-ben ez az ütem 4,3 százalékra lassulhat a 2007-2013-as időszaki EU-források hatásának kifutásának következtében. Ezzel egy időben a magánszektor fogyasztása idén is és jövőre is 1,5 százalékkal bővülhet a rendelkezésre álló reáljövedelem növekedésének és a javuló foglalkoztatási kilátásoknak köszönhetően.

A bizottság szerint a külső kereslet erősödésével az export is bővülhet. A hitelezés továbbra is enyhén csökkenhet a lakossági szektorban, míg enyhe növekedést mutathat a vállalati szektorban az MNB növekedési hitelprogramjának köszönhetően.

Az inflációval kapcsolatban megemlíti a bizottsági előrejelzés, hogy 2014 első negyedévében történelmi mélypontra, 0,4 százalékra esett a pénzromlás üteme a központi energia- és egyéb közüzemi árak csökkentésének következtében, továbbá a csökkenő inflációs várakozások és a globális dezinflációs tényezők nyomán. E hatások azonban fokozatosan kifutnak, a gyengülő árfolyam pedig árfelhajtó hatású lesz, így idén az év egészét tekintve eléri az 1 százalékot a pénzromlás üteme.

Milyen kockázatok vannak a magyar gazdaságban?

A bizottság a javuló kilátások mellett a kockázatok között említi a globális monetáris szigorítás hatását, amely hozzájárulhat a forint további gyengüléséhez valamint a hozamok elemkedéséhez, ami pedig végső soron alacsonyabb belső fogyasztást és erősebb nettó exportot eredményezhet. Magyarország különösen ki van téve a mélyülő ukrán válság hatásainak - reálgazdasági és pénzügyi csatornákon egyaránt.

A fő belső kockázatok között továbbra is szerepel a devizahitelesek nem megfelelően célzott lehetséges mentési programja, ami negatívan hathat a bankszektorra és a befektetői bizalomra is.

Az államháztartási hiányt illetően a bizottság megjegyzi: a GDP-arányos deficit idei 2,9 százalékra történő emelkedése összhangban van a hivatalos hiánycéllal, amit az elsődleges kiaadások 1 százalék körüli emelkedése magyaráz, amelynek hatását részben ellentételezik további nem adójellegű bevételek, valamint a kamatterhek csökkenése, a GDP-arányos adóbevétel várható enyhe csökkenése mellett. Az előrejelzés azt feltételezi, hogy a 0,3 százalékos GDP-arányos tartalékot nem költik el - hangsúlyozza az EB.

Bár a bizottság azzal számol, hogy 2015-ben 2,8 százalékra mérséklődik az áht-hiány az idei 2,9 százalékról, ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy az EU források társfinanszírozásának kalkulációiból fakadó változások eredményezhetnek jelentős egyszeri bevételeket, továbbá a minisztériumoknál 2014 első negyedévében tapasztalt jelentős kiadásnövekedés a túlköltekezés kockázatát hordozzák magukban. További bizonytalanságok az online pénztárgéphasználat bevezetésének elhúzódásából fakadnak - teszi hozzá a bizottság.

Nagyot nőtt a strukturális hiány

A prognózis jelentős romlást lát a strukturális deficitnél, holott ez a költségvetés fenntarthatóságának megítélése szempontjából fontos adat. Azután ugyanis, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárásból (edp), amellett, hogy tartani kell a 3 százalék alatti államháztartási hiányt, a büdzsé fenntarthatóságát is figyeli a bizottság,  amelyet az egyszeri kiadásoktól és bevételektől megtisztított strukturális deficit alapján ítél meg. Az edp-eljárás alatt nem lévő tagállamok esetében középtávú költségvetési hiánycélt is meg kell határozni. Ez Magyarország esetében tavaly a GDP 1,7 százaléka volt.

A bizottsági előrejelzés megállapítja: miután 2013-ban 0,8 százalékon stabilizálódott a magyar strukturális hiány, idén 2,2 százalékra ugrik ez a hiánymutató, sőt 2015-ben 2,3 százalékra emelkedik.