Az Erste bank elemzőinek számításai szerint a tavalyi 3,5 százalékos bővülés után idén a román GDP növekedése elérheti a 3 százalékot, majd 2015-ben és 2016-ban 3,5 százalékra gyorsul. Ennél valamivel pesszimistább a kockázatelemző Coface társaság, bár az is 2,1-ről 2,3 százalékra javította a román gazdaság emelkedésének idei prognózisát. Vezető közgazdásza, Yves Zlotowski hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés meghatározó tényezői az infrastruktúra és a gazdasági környezet.

Míg az előbbi meglehetősen problematikus Romániában, a gazdasági vezetést illetően Lengyelországhoz hasonlóan jobb helyzetben van, mint a feltörekvő Európa más országai. A Coface fenntartotta Románia ország-kockázatának B besorolását, ami azonos a magyar, a bolgár és a horvát minősítéssel. A társaság a 2013-as 1,9 után Lengyelországban idén 2,9 százalékos növekedést vár, Csehországban 1,9 (tavaly 1,1 százalék), Bulgáriában 1,6 (tavaly 0,6 százalék) százalékot. Az éllovas várhatóan Lettország lesz 4,2, az ezüstérmes Litvánia 3,4 százalékkal.

A legnagyobb romániai exportőrök (2013)

Dacia Groupe RenaultHoneywell TechnologiesOMV PetromDaewoo hajógyár (Mangaliában)Continental Romania gumibaroncs gyárALRO Slatina acélműRompetrol Rafinare olajfinomító

A tavalyi eredmények alátámasztják az Erste optimizmusát. A bukaresti statisztikai intézet adatai szerint 2013-ban 41,3 százalékkal csökkent 2012-höz képest a külkereskedelem hiánya, miután az export 9,1 százalékkal növekedve minden eddiginél magasabb szintet, 49,6 milliárd eurót ért el, miközben az import csak 0,2 százalékkal bővült, 55,3 milliárdra.

A Balkans.com által idézett elemzők szerint ugyanakkor a román külkereskedelem gyenge pontja, hogy túlnyomó többségét néhány nagyvállalat adja. Aurelian Dochia gazdasági elemző a Radio Romaniának kifejtette: "Ez bizonyos sérülékenységet okoz. Ha például a személyautó piac gyengülés jeleit mutatja, az látható hatással lesz exportunkra, sőt az egész gazdaságra".

A másik az Európai Uniótól, és azon belül is az eurózónától való függés, mivel ezek országaiba irányul a román kivitel csaknem háromnegyede, vagyis ahogy az exportcikkeknél, úgy a piacok tekintetében is diverzifikációra volna szükség. Constantin Rudnitchi közgazdász meglehetősen pesszimista az idei esélyeket illetően - tart a földgáz és az árampiac liberalizálásától és az új adók hatásaitól, amelyek ronthatják a román áruk versenyképességét.

A gazdasági környezet javítását szolgáló lépések közé tartozik, hogy a bukaresti parlament nemrég elfogadta az új csődtörvényt. Ennek különös jelentőséget ad az a tény, hogy a térségben 2013-ban Romániában volt a második legmagasabb a csődök száma, arányuk elérte az aktív vállalkozások 6,44 százalékát. Tavaly 27 145 új csődeljárás indult, ami kétszerese a magyarországinak, bár a romániai cégek száma 30 százalékkal alacsonyabb a magyarnál. A Coface adatai szerint a térség összes csődjének 40 százaléka Romániában következett be. Ezt az eddig túlságosan megengedő szabályozásnak tulajdonítják, amit a fizetésképtelenné váló vállalatok arra használtak fel, hogy a csődvédelemben találjanak menedéket hitelezőik elől.