A Krím és a Délkelet-Ukrajna elleni tavalyi orosz agresszió a legkomolyabb geopolitikai kihívás, amivel az Európai Unió a vasfüggöny leomlása után szembe kerül. Ezen belül a balti államok és a visegrádi országok (V4) a legsúlyosabban érintettek a konfliktusban, még sincs semmi jele annak, hogy az ukrán válság nyomán megerősítették volna biztonsági együttműködésüket - írja az ecfr.eu szakportálon megjelent elemzésében Hegedüs Dániel, az egyik német külügyi kutatóintézet (DGAP) kutatója és projektmenedzsere.

Valóban nincs biztonságpolitikai kooperáció a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) között, sőt a NATO-n belül sem alakítottak ki közös platformot. Ebből fakadóan a V4 stratégiai szövetségként értéktelenné vált. Csehország és Szlovákia visszautasította, hogy NATO-csapatok tartózkodjanak a területén, s bár Magyarország nyilvánosan nem követte a példájukat, ám mára ez az ország vált a leginkább oroszbarát állammá a NATO-n és az EU-n belül - derül ki a cikkből.

Orbán kedvence

Budapest 2014 második feléig pragmatikusan egyensúlyozott az euró-atlanti szövetségi rendszerhez fűződő stratégiai érdekei és az energiafüggőségén alapuló orosz kapcsolata között. A kormányon belül a külügy- és a hadügyminisztérium vitte az előbbit, míg a miniszterelnök kabinetje koncentrált Moszkvára. Ez a hozzáállás nem nagyon különbözött a rendszerváltást követő magyar külügyi vonalvezetéstől, amely alapvetően az energiaügyekre koncentrált az orosz-magyar kapcsolatokban.

Az előző Orbán-kormány keleti politikája nem veszélyeztette az ország euró-atlanti orientációját, ezért az elmúlt időszak oroszbarát fordulata, amely láthatóan Orbán kedvenc projektje, inkább ellenszenvet, mint támogatást vált ki a magyar társadalomban - írja a német kutatóintézet elemzője.

Nem az olaj és a gáz

Magyarország Oroszországhoz fűződő viszonya lényegesen eltér a többi visegrádi országétól. Bár az ország olajszükségletének 99 százalékát, gázfelhasználásának 74 százalékát orosz importból biztosítják, nem az energiafüggőség a két ország kapcsolatának legfontosabb eleme. Feltűnőbb ennél a pénzügyi függőség. A paksi bővítéshez kínált 11 milliárd eurós orosz hitel eléri a magyar GDP tíz százalékát (pletykák szerint a pénzt az Orbán-rezsim működésének felpörgetésére szánják).

Ami ennél is fontosabb, Moszkva a magyar államkötvények egyik legfontosabb vásárlója, azaz az államadósság egyik fő finanszírozója. (Ezt a kutatói kijelentés azonban vitatható, hiszen a hazai szereplők és a Templeton mellett alapvetően más amerikai, európai és japán kézben van a magyar adósság - a szerk.) Mindez meglepő annak tükrében, hogy a kereskedelmi kapcsolatok viszonylag korlátozottak: a magyar export három százaléka jut az orosz piacra, miközben a többi visegrádi ország esetén 4-5 százalék ez az arány.

Lefejezték

Egészen 2010-ig nem volt olyan magyar politikai párt, még a szocialisták sem, amely oroszbarát lett volna. Az első politikai erő, amely orosz befolyás alá került, a szélsőjobboldali Jobbik volt, amely vélhetően pénzt kap külföldről. A Fidesz határozott transzatlanti orientációt követett 2010-es hatalomra kerüléséig. Orbán ezt követő oroszbarát fordulatát négy éven óvatos ellenállás kísérte a párt külügyi vezetése részéről.

Ez azonban gyökeresen megváltozott 2014-ben, amikor az utóbbiakat - köztük Martonyi János volt külügyminisztert és Németh Zsoltot - félretolták, kirúgtak 400 diplomatát a külügyminisztériumból és leváltottak 60 nagykövetet. Így ma semmi sem ellensúlyozza a kormányfő orosz orientációját - írja a német kutatóintézet munkatársa. Szijjártó Péter külügyminiszter személyesen felel az úgynevezett keleti nyitás politikájának végrehajtásáért. Jelenleg egyetlen külügyi államtitkárnak van diplomáciai múltja, a többinek nincs ilyen tapasztalata.

A Fidesz-kormány azonban kezdi megfizetni a számlát ezért, hogy Oroszország felé fordult. Az USA korrupciós vádak alapján nem ad beutazási vízumot hat magyar kormánytisztviselőnek és Szijjártót igen alacsony szinten fogadták washingtoni bemutatkozó látogatásán.

Hoci-nesze

Vlagyimit Putyin orosz államfő februári budapesti látogatása újabb mérföldkő lesz az orosz-magyar kapcsolatok alakulásban. Lehet praktikus és szimbolikus jelentősége is - véli DGAP elemzője. Mivel 2015-ben lejár a Gazprom és Magyarország hosszú távú gázszállítási megállapodása, valószínű, hogy Putyin tesz egy igen kedvező árajánlatot három hét múlva esedékes vizitjén. Cserébe kérheti Budapest támogatását az Oroszország elleni uniós szankciók felfüggesztéséhez.

Európa, és ezen belül Németország mostanra felismerte, hogy Magyarország azért folytathatja oroszbarát politikáját 2010 óta, mert senki sem készült fel arra, hogy ez ügyben szembeszegüljön Orbán Viktorral. Az amerikai kormány végül elhatározta, hogy kemény lesz. Itt az ideje, hogy Európa is ezt tegye! A magyar kormánynak meg kell találnia az egyensúlyt a Nyugat és Moszkva között, hogy kihozza mindkét kapcsolatból a legtöbbet Magyarország számára.

Ugyanakkor nem engedheti meg magának, hogy elszigetelődjön az EU-n és a NATO-n belül. Hiába érez ideológiai vonzódást Putyinhoz, Orbán meg fogja érteni, hogy nem mehet tovább Oroszország felé. Ehhez nyugati partnereinek egyenesen, világosan a tudomására kell hozniuk, hogy nem teheti ezt. Angela Merkel kancellár két hét múlva esedékes budapesti látogatása kiváló alkalmat kínál arra, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba a német-magyar kapcsolatok kereteit illetően - véli a német kutatóintézet külügyi elemzője.