A magyar menedzserek nem saját személyes hasznuk érdekében folyamodnak korrupcióhoz, hanem úgy tekintenek erre, mint amivel a lehető legjobbat tehetik cégüknek - idézi a Wall Street Journal blogja azt a novemberben megjelentő felmérést, amelyet 870 közép- és felső vezető megkérdezésével készítettek a visegrádi országokban. A kutatók a menedzserek etikai érzékére voltak kíváncsiak annak tükrében, hogy a korrupció szintje erősen befolyásolja egy-egy ország tőkevonzó képességét.

Az emberi tényező, a személyes értékek és értékrendszerek szerepe lényeges az olyan feltörekvő régiókban, mint Kelet-Közép-Európa, ahol a működőtőke beáramlása kulcskérdés a gazdaság sikeressége szempontjából - derül ki Perényi Áron, az ausztrál Swinburne Egyetem tanára, a kutatás koordinátora szavaiból. Ugyanakkor a szakember szerint nem kulturális meghatározottság keresendő a térségben elharapódzott korrupció mögött, hanem a gyenge jogi és intézményi környezet.

A cseh menedzserek általában helytelenítik az erkölcstelen viselkedést, a szlovákok legyintenek rá. A lengyelek állnak legjobban az összehasonlításban: folyamatosan figyelemmel kísérik az üzleti lehetőségeket, a technológiai újításokat és igyekeznek alkalmazni az életen át tartó tanulás elvét. A magyar cégvezetők pontosan tudják mi számít etikailag helytelennek, de semmi sem kényszeríti őket arra, hogy ennek megfelelően viselkedjenek.

Korrupció az egész élet

A négy ország menedzserei egyetértenek abban, hogy a korrupció hozzátartozik a "dolgok elintézéséhez". Úgy vélik, hogy a felelősségteljes magatartás, az előzékenység és az átláthatóság a cégük üzleti életében luxus. A szlovákok erősebben elítélik a korrupciót, mint a lengyelek és a magyarok. A lengyelek szükséges rossznak tartják a csalást, ők és cseh társaik elfogadhatóbbnak tartják a megvesztegetést az üzleti tevékenységben, mint a magyarok és a szlovákok.

A magyar cégvezetők hitvány dolognak tartják, hogy korrupcióval javítsák vállalatuk versenyhelyzetét, mégis elfogadhatóbbnak tarják ezt a gyakorlatot, mint a másik három országban tevékenykedő kollégáik. Az uniós országok összehasonlításában a magyarok tartózkodnak a leginkább attól, hogy jelentsék a tudomásukra jutott korrupciós ügyeket - emlékeztet a WSJ cikke a Transparency International idei korrupciós barométerének tanulságára.

A kormány látja a problémát

A 102 országra kiterjedő felmérés szerint a magyaroknak csak 30 százaléka jelentené, ha ilyesmi jutna a tudomására. Maradék 70 százalékuk vagy tartana a következményektől, vagy úgy gondolja, hogy úgysem történik semmi a bejelentés hatására. A szlovákok 50, a csehek 55, a románok 59, a horvátok 68 százaléka jelezné, ha korrupciós ügy jutna a tudomására. Lengyelországgal kapcsolatban nincs erre vonatkozó adat.

A magyar kormány tisztában van a problémával - írja a WSJ. A közszolgáknak nemrégiben indítottak tréninget, amit a közeljövőben korrupcióellenes kommunikációs kampány követ - derült ki az igazságügyi minisztérium közleményéből. Emellett bizonyos törvényi változtatásokat is terveznek, amelyek védelmet biztosítanának a jó szándékú bejelentőnek.