BUX
39279

Ezzel vajon számoltak Orbánék? Megugrott az urán ára

Majdnem egyharmadával drágult az atomerőművek fűtőanyagának alapját adó urán ára a világpiacon, miután a legnagyobb kitermelő, az Oroszországgal baráti viszonyban lévő Kazahsztán visszafogta bányászatát, s ezzel az uránkínálatot, miközben a kereslet egyre nő és várhatóan a következő évtizedekben is bővülni fog.

Komócsin Sándor, 2017. február 15. szerda, 12:05

A nukleáris energia népszerűségének erősödése és az uránellátás számottevő visszaesése miatt az év eleje óta 30 százalékkal nőtt az urán világpiaci ára - derül ki a CNBC cikkéből. A New York-i árutőzsdén fontonként 27 dollárra ment fel az atomerőművek fűtőanyagához nélkülözhetetlen nyersanyag ára.

Kazahsztán, amely a világ uránkitermelésének 40 százalékát adja, január 10-én sokkolta a piacot azzal a bejelentéssel, miszerint az állami tulajdonban lévő Kazatomprom tíz százalékkal visszafogja kitermelését. Az Oroszországgal szoros kapcsolatokat ápoló volt szovjet tagköztársaság teljes uránbányászatáért ez a cég felelős.

Felnagyított hatás

Kazahsztán óriási súlya miatt az ország urántermelésének legkisebb változása is felnagyított hatással jelentkezik a világpiacon - magyarázta Warren Gilman, a hongkongi CEF Holdings befektetési cég vezérigazgatója. A világon kibányászott urán szinte teljes egészében atomerőművekbe kerül fűtőanyagként.

Askar Zumagalijev, a Kazatomprom elnökének korábbi bejelentése szerint tíz százalékkal veszik vissza kitermelésüket, ami megfelel a világtermelés három százalékának. A döntést azért hozták, mert az elmúlt években a túltermelés alacsonyan tartotta az urán árát - november-decemberben például 12 évi mélypontot könyvelhettek el a statisztikusok.

Fukisma

Az ágazat gondjainak forrása a 2011. márciusi fukusimai atomkatasztrófa, amelyben a Japán keleti részét sújtó földrengés és cunami miatt leolvadt az erőmű több reaktora, és radioaktív szennyezés került a környezetbe. A tokiói kormány évekre elállította az ország nukleáris erőműveit, hogy felülvizsgálja biztonságukat. Ezzel azonban visszaesett az uránkereslet és az uránár is az öt évvel ezelőttii 50 dollár feletti szintről.

Az elmúlt időszak azonban az atomenergia kisebb reneszánszát hozta. Kína, India és Délkelet-Ázsia országai is atomerőmű-építéseket terveznek. Gilman szerint ezek a tervek jól jelzik, hogy miként alakulhatnak az ágazatban hosszú távon a kereslet-kínálati viszonyok.

Erős és még erősebb kereslet

Jelenleg 61 nukleáris erőmű építése folyik a világon és további 150 létesítmény felépítését tervezik - köztük a Magyarországon a Paks 2. erőmű beruházását, amelyet értelemszerűen érintene, ha a fűtőanyag ára tartósan magas lenne. Ezért aztán az urán iránti kereslet sokkal erősebb, mint a fosszilis energiahordozók kereslete - fejtegeti Mark Jolley, a CCB International Securities befektetési cég stratégája.

A Macquarie Bank elemzői ugyanakkor sokkal óvatosabban ítélik meg a jelenlegi gyors áremelkedést. Felhívják a figyelmet arra, hogy az urán ára nagyon mélyről indul. Az említett év végi mélyponton csupán 18 dollárt kellett adni fontjáért.

Hol a vége?

Az urán jelenleg nominálisan számítva másfélszer annyiba kerül, mint 40 évvel ezelőtt. Nincs más olyan árupiaci termék, amelyre ez igaz lenne. Az urán ott tart most, ahol több nyersanyag egy évvel ezelőtt: ára túl messze kerül a hosszú távú trendtől, így nem marad tartós - vélik az ausztrál bank szakértői.

A drágulást alátámasztja, hogy bár 2016-ban az USA-ban bejelentették néhány nagy atomerőmű bezárását, ám New York és Illinois államban olyan bírósági döntések születtek, amelyek ezek egy részét üzemben tartják. Ez erősíteni fogja az árakat az azonnali szállításra vásárolt urán piacán 2017-ben.

Nagy a kockázat
A paksi atomerőmű ellátását kevéssé érintik a világpiaci fejlemények, mert fűtőanyag-ellátását tízéves szállítási szerződés keretében oldották meg a cég orosz partnerével - írta korábban az Energiainfo. A portál cikkéből ugyanakkor az is kiderül, hogy az uránkitermelési beruházások nagyon kockázatosak. Például hatósági vétók húzhatják keresztül a befektetők számításait (ahogy Kanadában történt), emellett Kazahsztánhoz hasonlóan a világ második legnagyobb uránexportőre, Oroszország is hozhat váratlan döntéseket.