Felkelt az ágyból Európa beteg embere

Akármilyen hihetetlennek hallatszik is, ma már nem lenne indokolt Görögország kiszorítása az eurózónából. A radikális programmal hatalomra került baloldali kormány meglepően pragmatikusan politizál, az emberek nagy többsége befizeti az adókat. Jöhet az adósságcsökkentés.
Napi.hu, 2016. december 6. kedd, 21:59

Az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) hozzájárultak néhány olyan adósságcsökkentő lépéshez, amelyek eredményeként Görögország államadóssága 2060-ra a jelenlegi feltételek mellett vártnál 20 százalékkal alacsonyabb lehet - tudósított a Reuters.

A mérséklést - ha a pénzügyminiszterek javaslatát elfogadva az eurótagállamok kormányai és parlamentjei is úgy akarják - 2018-ig kell végrehajtani. A görög államadósság túlnyomó része az eurózóna országainak kezében van.

Valutaalap

Az IMF, amely évek óta követeli a könnyítést, csak jövő tavasszal dönti el, hogy ez az engedmény elég-e neki. A Valutaalap egészen pontosan úgy látja, hogy vagy az államadósságot kell csökkenteni, vagy további megszorításokkal növelni kell a költségvetési bevételeket. További feltétel, hogy a jelenleg folyó, 2015 augusztusában elfogadott, harmadik segélyprogram az utolsó legyen, amelyet Görögország kap.

Tág határok közt

Az eurócsoport nem tisztázta, hogy 2018 után hány éven át kellene Görögországnak a GDP 3,5 százalékát elérő elsődleges - adósságtörlesztés nélkül számolt - költségvetési többletet elérnie. A pénzügyérek úgy gondolják, hogy erre középtávon lenne szükség, ami viszont három tízéves periódust jelöl.

A többletre azért van szükség, hogy legyen forrás az államadósság törlesztésére. Az IMF számításai szerint az elsődleges többlet 2018-ban a jelenlegi feltételek mellett csupán a GDP 1,5 százaléka lesz. Ez adósságcsökkentés nélkül kevésnek látszik az esedékes törlesztőrészlet kifizetésére.

Mi lesz 2017-ben?

A görögök legnagyobb gondja jelenleg az, hogy 2017-ben egymást követik a választások a donor országokban - tavasszal Hollandiában és Franciaországban, az ősz elején Németországban lesz szavazás. Parlamentjeik ezt megelőzően nyilván nem döntenek az adósságelengedésről, mert a szavazóknak elegük van a görögök finanszírozásából. Ez követően az lesz a nagy kérdés, hogy az új kormányok hogyan viszonyulnak az ügyhöz.

Pártkatonák helyett

Nem gondolná, ki lett a görög kormány gazdasági minisztere, illetve költségvetési bevételekért felelős főtitkára - kezdi Görögországgal foglalkozó jelentését a Bloomberg. Dimitri Papadimitriu, aki amerikai egyetemi állását adta fel a köztisztviselői posztért, és Jorgosz Picillisz, aki adójogászként szerzett nevet magának.

Kinevezésük jó példa arra, hogy a radikális baloldali programmal hatalomra került Sziriza kormánya milyen erősen elmozdult a pragmatikus politizálás felé. Ennek is köszönhető, hogy bár az ország helyzete még mindig nehéz, ma már semmi sem indokolná, hogy a többi eurótagállam kizárja az eurózónából. A 2015. nyári legutóbbi válság idején még ezzel kapcsolatos tervek készültek a német pénzügyminisztériumban.

Mosolygós makroadatok

Mindezt adatok támasztják alá. A bankbetétek 125 milliárd eurós nagyságukkal ugyan továbbra sem érik el a válság előtti csúcs felét, ám július óta 3,8 milliárddal nőttek, ami egyértelmű jele a bankrendszer iránti bizalom visszatértének.

Javulnak a növekedési kilátások is: a harmadik negyedévben az elemzőket meglepve és a német gazdaságot lepipálva 1,8 százalékkal bővült a GDP. Részben ezzel magyarázható, hogy a költségvetési bevételek hét százalékkal haladják meg a 2013-as szintet.

Ami azonban igazán meglepő, az az, hogy a görögök befizetik az adóikat. A önkéntes bevalláson alapuló közterhek négyötöde befolyik a büdzsébe. Aki sokallja a 20 százalékos hiányt, az ne feledje, hogy a görögök notórius adóelkerülők. Még a 2015 közepén kényszerűen bevezetett készpénz-felvételi limitből is haszna származott az országnak: bővült a bankkártyák használata.

HOZZÁSZÓLÁSOK