EUR
314.89
USD
298.38
BUX
30588.38 -0.13%
OTP
8099 -0.75%

Fellángolt a vita a bevándorlókról - nagy pénz forog kockán

Szabad-e rábízni üzleti vállalkozásokra a menekültek elhelyezését - erről vitatkoznak a norvégok, miután egy helyi cég tulajdonosai tisztes haszonnal vállalták át a kormánytól a bevándorlók elszállásolását. Egyesek szerint valójában betegre keresik magukat.
Napi.hu, 2016. január 10. vasárnap, 18:32

Kristian és Roger Adolfsen norvég testvérpár gyümölcsöző vállalkozást üzemeltet arra a fejpénzre alapozva, amellyel az oslói kormány támogatja az országban letelepedni szándékozó bevándorlókat - derül ki a Bloomberg riportjából. Egyik vállalkozásuk, a Hero Norway kilencven menekültközpontot üzemeltet Norvégiában és további tízet Svédországban.

Hazájukban cégük a legnagyobb képviselője annak az üzletágnak, amely a bevándorlási hullámra alapozza üzleti modelljét, létrehozva a vendéglátás egy sajátos, új formáját. Bevételük könnyen kalkulálható, hiszen a norvég kormány személyenként és éjszakánként 31-75 dollárnak (9-22 ezer forint) megfelelő összeget fizet minden egyes menekült szállására és étkezésére.

Szerény profit

A Hero számos különböző típusú menekültszállást üzemeltet. Az érkezőket először olyan helyekre irányítják, ahol csak néhány napot töltenek. Ez alatt az idő alatt regisztrálják őket. A második szűrőben néhány hétig időznek, ekkor hallgatják meg őket a bevándorlási hivatal munkatársai. Végül a tartós tartózkodásra szolgáló szállásokra akár évekre beköltözhetnek, ugyanis sokáig tart, amíg elbírálják menekültkérelmüket.

A vállalat még nem készítette el 2015-ös elszámolását, a cégvezetés várakozásai szerint 63 millió dollár bevétellel zárhatják az évet, amelyen 3,5 százalékos profitrátát érhetnek el. Európában a Hero a második legnagyobb cég a bevándorlóüzletben, az első a svájci ORS Services, amely Ausztriában, Németországban és Svájcban üzemeltet menekültközpontokat.

Ráéreztek a bizniszre

Adolfenék nem véletlenül sikeresek a bevándorlók ellátásában. Az elmúlt három évtizedben évi 800 millió dollár bevételt termelő vállalatcsoportot építettek fel a vendéglátóiparban. Üzemeltetnek iskolai kollégiumokat és nővérszállókat, vannak szállodáik, lakóházaik, tengeri kirándulóhajóik és síelőhelyeik. A menekültbizniszbe 2014 májusában léptek be, akkor vették meg a Herót egy dán cégtől 22 millió euróét.

Talán megsejtették, hogy 2015 óriási változást hoz ezen a téren. Az ötmilliós Norvégiában tavaly 31,5 ezer ember folyamodott menekültstátusért, miközben ezt megelőzően a legkeményebb években sem voltak többen 17 ezernél. Ez egyébként disszonáns jelenségeket is okozott.

Profi segítők vagy vérszívók?

Ola Moe vállalkozó például havi 10 ezer dollárért kibérelt egy üresen álló kórházat Oslo közelében, amelyben 200 menekültet szállásol el havonta 460 ezer dollárt kaszálva ezért a kormánytól. Eközben egy dél-norvégiai menekülttábor 50 lakója tartott tiltakozó menetet a rossz ellátásra panaszkodva. Egy iráni származású norvég politikus szerint azonnal haza kellene küldeni őket.

Az Adolfsen testvérek sem ússzák meg a kritikát. Egy oszlói újság szerint az ország titkos milliárdosai. Az emberek azt találgatják, hogy hatékony, megfelelő ellátást nyújtó menekültszállásokat kínálnak-e vagy csak megszedik magukat mások baján, kihasználva a norvég adófizetők nagyvonalú támogatásait.

Betiltani!

A baloldalon kapzsi vállalkozóknak tartják őket. Legfőbb bírálójuk Linn Herning a jóléti államért küzdő civil szervezet vezetőhelyettese. Az aktivista egy hónapja elérte, hogy Norvégia két szociáldemokrata pártja kezdeményezzen vizsgálatot a parlamentben, amely azt firtatná, hogy be lehet-e tiltani a profitorientált cégek részvételét a menekültek kezelésében.

Herning eddig egyetlen esetet talált, amely arra utal, hogy nem mehet minden teljesen rendben Adolfenék cégeinél. A vállalkozók két éve átvették egy 88 ágyas idősotthon menedzselését, amelyben demenciában (elbutulásban) szenvedő embereket gondoznak. Megjelenésük után egymás után távoztak a szakképzett, viszonylag magas bérért dolgozó ápolók, akik helyét kevesebbért dolgozó kollégáik vették át.

Adok-kapok

A gond az, hogy a demenciás betegek kezelése különleges képzettséget igényel, amellyel az új dolgozók nem rendelkeznek. A betegek 30 százaléka például agresszív, elkóborol, számos problémát okozva gondozóinak. Kristian Adolfen tagadja, hogy költségcsökkentés céljából váltak volna meg a régi munkatársaktól. Szerinte egyszerűen új rendszer vezettek be az otthonban, amelyet nem viseltek el a megszokásaikhoz ragaszkodó régi dolgozók.

A profitért tevékenykedő vállalkozások mellett szól, hogy a bevándorlókkal foglalkozó civil szervezetek jó tapasztalatokat szereztek róluk. Gond nélkül együttműködtek, úgy tapasztalták, hogy új ötletekkel új lendültet adtak a menekültek ellátásának.

Mit érhet a profitplafon?

Várakozások szerint a parlament azzal tehet pontot a vita végére, hogy korlátozza a bevándorlókkal foglalkozó cégek profitrátáját. Felmerült a háromszázalékos limit lehetősége (a Hero a tulajdonosok bevallása szerint 3,5 százalékot érhet el), ám ez nem mindenkit nyugtat meg. Adolfenék fő ellenfele, Herning úgy véli, hogy a vállalkozók könnyen mozgathatják a pénzeket kiterjedt cégcsoportjukban, így eltüntethetik a meg nem engedett hasznot.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Franci111, 2016.01.21 13:36

2015 augusztus első napjaitól szeptember 15.-ig Magyarország területére több száz ezer illegális határátlépők érkeztek Jugoszlávia területéről.Ezt unta meg Miniszter Elnökünk és szeptember 15.-től véglegesen sikerült lezárni e két ország közötti határt.Ezt megelőzően jugoszláviai magán autósok és taxisok is szállítottak migránsokat a magyar határ közelébe.Ezt követően magyar taxisok és személy autó tulajdonosok is jó pénz szerzésnek gondolva saját autóikkal juttatták őket magyar területen egészen addig míg nem kerültek magyar rendőrök igazoltatás céljából megállításra.Akiket tetten értek a rendőrök azoktól az autóikat lefoglalták a taxisok engedélyeiket ideiglenesen elvették tiltott ténykedésük miatt.Ezt követően a sok ember és családjaik a köves úton és az autópályákon is gyalog jutottak el a fővárosba ahol lakhelynek Budapest vasúti várótermeit mivel jó idő volt a közeli köztereken éltek,mert egy sem volt hajlandó regisztrációban részt venni.Mikor már szinte sehol sem fértek szintén gyalog elindultak az M1.es autópályán Ausztria felé. Ott befogadásra kerültek annak ellenére,hogy személyi azonosítóval nem rendelkeztek.Valahogy így indult Európa elfoglalása a sok hívatlan vendégek által.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

reszeloaladar, 2016.01.11 01:14

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2016.01.10 22:30

A norvégok megérdemlik a sorsukat. Nem elszállásolásra kellene céget felfogadni, hanem arra, hogy elzavarják ezt a migráns csőcseléket a búsba.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html
www.Napi.hu Online Kft. Napi.hu - Független üzleti és pénzügyi portál, benne magyar és nemzetközi hírek, elemzések, tőzsdei információk. Helye: Flórián tér 1. 2. emelet, Budapest, Budapest. 1033 Telefon: +36-1-506-0930. Telefax: +36-1-506-0931. .