BUX
38018

Fellázadtak a brexitpártiak - a lehető legrosszabbkor

Kitört a lázadás a brit kormányban: a kabinet két legkeményebb brexitpárti tagja "aggodalmának adott hangot" azzal kapcsolatban, hogy felhígulhat a kilépés, azaz a függetlenné váló Egyesült Királyság de facto az EU tagja maradhat.

Komócsin Sándor, 2017. december 6. szerda, 10:15

Theresa May brit miniszterelnök kénytelen szembe nézni azzal, hogy kabinetjének tagjai fellázadnak ellene a kormány brexitstratégiája miatt - derül ki a Bloomberg híréből. Ezzel veszélybe került az áttörés a válási tárgyalásokon, mivel úgy tűnik, London nem képes világos javaslatokkal az EU-hoz fordulni kilépés feltételeivel kapcsolatban.

Az új fejlemény egyenes következménye a hétfői kínos kudarcnak, amikor kiderült, hogy a brit kormány az ír-észak-ír határ átjárhatóságának megőrzése érdekében belemenne abba, hogy szemben az Egyesült Királyság többi részével Észak-Írország része maradjon az európai egységes piacnak és a vámuniónak. Erre reagálva, Skócia, Wales és a főváros, London vezetői is bejelentették igényüket a kivételezésre.

Fából vaskarika

David Davis brexitügyi miniszter a parlamentben kedden arról beszélt, hogy nincsenek kivételek: az Egyesült Királyság egészére vonatkozóan olyan új gazdasági szabályozást akarnak elfogadtatni, amely nagyon közel áll majd az EU-s szabályozáshoz. Úgy gondolják, hogy ezzel kerülhetik el az ír határ átjárhatóságának megszűnését, ami beláthatatlan gazdasági-politikai következményekkel járna.

Erre lépett akcióba a kormányon belüli brexitduó, azaz Boris Johnson külügyminiszter és Michael Gove, a környezetvédelmi tárca vezetője. Mindketten élharcosai voltak a 2016. júniusi függetlenségi népszavazás brexitkampányának.

A Bloomberg az ügyhöz közelálló forrásokból úgy tudja, hogy aggodalmuknak adtak hangot a függetlenség felvizezésének lehetősége miatt. Úgy vélik, hogy a Davis által vázolt lehetőség ezzel lenne egyenlő. A Bloomberg Johnsont emeli ki a két lázadó közül, ugyanis köztudott, hogy ambicionálja a Konzervatív Párt elnök, illetve a miniszerelnök poszt megszerzését.

Morog a nép
A brit választók egyre inkább úgy látják, hogy országuk vezetése rosszul menedzseli az uniós kilépést. A National Centre For Social Research kutatóintézet frissen megjelent felmérése szerint az emberek 52 százaléka látja úgy, hogy az ország rossz megállapodást köthet az EU-val. Februárban még csak 37 százalékuk tartott ettől. John Curtice politológus professzor szerint ez azt jelenti, hogy a brexitet pártolók nem tartják rossz dolognak az EU elhagyását, ám attól tartanak, hogy kormányuk rosszul hajtja azt végre. Ez az ellenzéki Munkáspártnak kedvezhet, amely nem éppen ezt kommunikálja. Nem utasítja el a brexitet, csak hozzáteszi ehhez: a válást úgy kell végrehajtani, hogy a szigetország ne veszítsen el munkahelyeket emiatt.

Vörös vonalak

A brit EU-s kilépést támogatók azt akarják, hogy az Egyesült Királyság egyértelműen szakítson az uniós szabályokkal és saját maga kössön szabadkereskedelmi megállapodásokat a világ többi országával. Davis azt mondja, hogy az EU-éhoz hasonló szabályozás nem jelentené azt, hogy a szigetország része maradna az egységes piacnak, továbbá az Egyesült Királyságra nem vonatkozna az Európai Bíróság joghatósága. Utóbbi az egyik vörös vonal, amelyet a függetlenség hívei soha nem lépének át.

Ezt megerősítette a keddi parlamenti szócsatában Jacob Rees-Mogg, ismert brexitpárti politikus. Azt dörgölte a miniszter orra alá, hogy az Egyesült Királyság egyben tartása és az EU-s szabályozás feladása két olyan követelmény, amelyből a vele egyetértők soha nem fognak engedni. Ez az értelme ugyanis annak, hogy a szigetország kilép az EU-ból.

Mi (nem) lesz most?

A kormányon belüli lázadás a lehető legrosszabbkor jön Maynek. Miután hétfőn az ír ügy nyomán saját hazájában kirobban belpolitikai káosz miatt nem tudott megállapodni a brit-EU válási tárgyalások felpörgetéséről, azt ígérte, hogy még a héten újra felveszik a fonalat uniós partnereivel, és meg lesz a várva várt áttörés.

A cél az lenne, hogy a jövő év elejétől a válás mellett a jövendő brit-EU kereskedelmi kapcsolatokról is tárgyaljanak a felek, ám ha a londoni kormány tagjai képtelenek egységes álláspontra jutni az unió és az Egyesült Királyság kívánatos jövendőbeli viszonyáról, akkor a miniszterelnök csak üres kézzel utazhat vissza Brüsszelbe.

Az Európai Tanács december 14-ei ülése előtt egyezségre kellene jutni, mert ez a testület dönthet a válás feltételeiről szóló egyeztetés kiegészítéséről a kereskedelmi tárgyalásokkal. Egy uniós tisztviselő csak annyit mondott ezzel kapcsolatban a Bloombergnek, hogy a határidő az határidő.

Korábban felmerült, hogy januárban vagy februárban rendkívüli csúcsértekezletet hívhatnak össze, ha decemberben nem sikerül dűlőre jutni Londonnal, illetve, úgy tűnik, Londonnak saját magával.

A nyitókép forrása: Dan Himbrechts/AFP