Felmérés: növekszik az EU-ba vetett bizalom

Egy évvel az Egyesült Királyságban tartott népszavazást követően az EU-ban az emberek egyre növekvő többsége tekint derűlátóan az Európai Unió politikai és gazdasági jövőjére, az európai fizetőeszközbe vetett bizalom pedig 2004 óta most a legerősebb - közölte friss kutatásának eredményében az Európai Bizottság.
Domokos Erika, 2017. augusztus 2. szerda, 14:05

A felmérés szerint növekszik az EU-ba vetett bizalom és majdnem többségbe kerültek azok is, akik saját országuk gazdasági helyzetével kapcsolatban is derűlátók. Ezenfelül tizenegy nem uniós országban - amelyekben először került sor az uniós bizottság Eurobarométer-felmérésére - a válaszadók többsége arról számol be, hogy pozitívan látja az EU-t - írja az MTI.

Mint írták, az európaiak többsége - 56 százaléka - derűlátó az EU jövőjét illetően, ami 6 százalékpontos emelkedést jelent 2016 ősze óta. A legjelentősebb növekedést Franciaországban (55 százalék, +14 százalékpont tavaly ősz óta), Dániában (70 százalék, +13 százalékpont) és Portugáliában (64 százalék, +10 százalékpont) lehet megfigyelni.

Az EU-ba vetett bizalom továbbra is nő, jelenleg 42 százalékos (2016 őszén 36 százalék, 2015 őszén 32 százalék volt). A legerőteljesebben Franciaországban (41 százalék), valamint Dániában (56 százalék) és Észtországban (55 százalék) és Németországban (47 százalék) növekedett.

Az európaiak 40 százalékában pozitív kép él az EU-ról (+5 százalékpont 2016 ősze óta), méghozzá úgy, hogy a pozitív képről beszámoló válaszadók száma 24 tagállamban növekedett, különösen Franciaországban, Dániában és Luxemburgban.

Mint írták, az európaiaknak közel a fele úgy gondolja, hogy nemzeti gazdaságuk jelenlegi helyzete "jó" (46 százalék, +5 százalékpont 2016 ősze óta). Ez az arány az elmúlt években jelentősen nőtt (+20 ponttal 2013 tavasza óta, +26 ponttal 2009 tavasza óta).

Noha változatlanul nagyok a tagállamok közötti különbségek, a nemzeti gazdaság helyzetének pozitív értékelése egyre nagyobb teret nyert 22 tagállamban, különösen Finnországban (59 százalék), Portugáliában (33 százalék), Belgiumban (60 százalék) és Magyarországon (41 százalék).

Az euróövezetben a válaszadók közel háromnegyede támogatja az eurót (73 százalék), ami 2004 ősze óta a legmagasabb arány. Hat országban (Szlovákiában, Németországban, Észtországban, Írországban, Szlovéniában és Luxemburgban) átlagot meghaladó módon, a válaszadók legalább 80 százaléka támogatja az eurót.

Ami az EU előtt álló aktuális kihívásokat illeti, a válaszadók most első helyen a terrorizmust említik (44 százalék, +12 százalékpont 2016 ősze óta). 21 tagállamban vélik úgy, hogy a terrorizmus a legaggasztóbb probléma az EU számára. Portugália és Svédország kivételével minden országban a terrorizmust és a bevándorlást említik a legnagyobb kihívásként.

A bevándorlás, ami 2015 tavasza óta a legaggasztóbb jelenségek közé tartozott, most a második helyre szorult (38 százalék, -7 százalékpont), de messze megelőzi a gazdasági helyzet miatt érzett aggodalmat (18 százalék, -2 százalékpont), a tagállamok államháztartásának állapotát (17 százalék, nem változott) és a munkanélküliséget is (15 százalék, -1 százalékpont).

Az Eurobarométer első alkalommal mérte fel, hogy milyen képet alkotnak az emberek az Európai Unióról tizenegy nem uniós államban.

Ezek az országok a világ lakosságának 49 százalékát, a világ GDP-jének pedig 61 százalékát képviselik. Közülük a három legnépesebb országban (Kína, India és az USA), a válaszadók legalább háromnegyede pozitívan tekint az unióra.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK