Kellemetlen meglepetések sorát hozták a friss GDP adatok: Európa három legnagyobb gazdasága, de az eurózóna növekedési adata is elmaradt a várakozásoktól. Ráadásul az eurózóna gazdaságának lassulása váratlannak is számított, ami a Bloomberg elemzői szerint kiemeli a fellendülés bizonytalanságát és törékenységét, ami a globális kilátások körüli bizonytalanságból fakadnak.

A 19 tagállamot magába tömörítő eurózóna GDP-je mindössze 0,3 százalékkal nőtt a várt - az előző negyedévhez hasonló - 0,4 százalékos ütemhez képest az előző negyedévhez viszonyítva. A német gazdaság 0,4, az olasz 0,2 százalékkal nőtt a francia pedig stagnált szemben az elemzők által várt 0,5, 0,3 illetve 0,2 százalékos bővüléssel.

Az EU egészének gazdasága 0,4 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző negyedéves 0,4 százalékos ütem után az Eurostat gyorsbecslése alapján. Éves szinten az EU28 gazdasága 1,6 százalékkal, az eurózóna 1,2 százalékkal nőtt  az első negyedévben mért 1,5 illetve 1 százalék után. (Az Eurostat megjegyzi, hogy az USA gazdasága a második negyedévben 0,6 százalékos növekedést mutatott az előző negyedév 0,2 százalékos bővülése után, míg éves alapon számolva 2,3 százalékra lassult az első negyedévben mért 2,9 százalék után.)

Mennyire éllovas Magyarország?

A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön, a friss adatok megjelenése előtt "Éllovasok közt - Az egyik leggyorsabb növekedés Európában" címmel hirdetett meg sajtótájékoztatót péntekre. A magyar adat is lassabb lett egyébként a vártnál, év/éves alapon - szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint - mindössze 2,4, negyedév/negyedév alapon pedig 0,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság.

Ha az előző év azonos időszakához viszonyítjuk a 2,4 százalékos ütemet a most rendelkezésre álló Eurostat adatok alapján nyolc gazdaság előzi a magyart - tehát, ha azt vesszük, akkor a top 10-ben még benne vagyunk... Az év/éves alapon nézett adatok alapján a cseh (4,4 százalék), a román (3,7 százalék), a lengyel (3,6 százalék), a spanyol (3,1 százalék), a szlovák (3,1 százalék), a svéd (2,9 százalék) a lett (2,6 százalék) és a brit (2,6 százalék) gazdaság nőtt gyorsabban a magyarnál.

Ha a negyedév/negyedéves adatokat nézzük akkor a 0,5 százalékos magyar bővülésnél a cseh (0,9 százalék), a lengyel (0,9 százalék), a szlovák (0,8 százalék) az észt (0,8 százalék), a görög (0,8 százalék), a brit (0,7 százalék) és a litván (0,6 százalék) gazdaság volt gyorsabb.

Az EU-ban a most rendelkezésre álló adatok alapján a finn gazdaság teljesített a legrosszabbul, miután az unióban egyetlen gazdaságként negyedéves szinten 0,4, éves szinten 1 százalékkal zsugorodott.

Ajajj!

Elemzők az EU-s adatok alapján arra figyelmeztettek, hogy a növekedést a gyenge beruházási - különösen az építőipari - teljesítmény húzta vissza, az üzleti aktivitás fellendülése nélkül viszont az eurózóna továbbra is csak vergődni fog a magas adósság és a munkanélküliség hálójában. (Utóbbi különösen Franciaországra igaz, ott ugyanis a legfrissebb adatok alapján még soha nem volt ennyi álláskereső.)

A Bloomberg megjegyzi, hogy az Európai Központi Bank (ECB) a júliusi kamatdöntő ülésén a növekedést kiábrándítónak nevezte, és jelezte, hogy kész az ösztönző programját ennek megfelelően alakítani, amennyiben szükséges.

A vezető nyugat-európai tőzsdék a GDP-adatok megjelenése után beestek, főleg a periféria és a francia index került át egy rövid időre a negatív zónába, de dél körülre már csak a madridi IBEX-35 állt pár ponttal a csütörtöki záróértéke alatt.