Crhistine Lagarde (képünkön), a Nemzetközi Valutaalap igazgatója kijelentette, hogy - szemben bizonyos sajtóértesülésekkel - nem adta hozzájárulását ahhoz, hogy a görög kormány elhalassza az IMF-nek járó esedékes hiteltörlesztések visszafizetését. Ezzel gyakorlatilag bezárta a egyik egérutat, amelyen át Görögország elkerülhette volna az államcsődöt. Soha nem fordult elő, hogy egy fejlett ország haladékot kért volna - mondta az igazgató asszony Bloomberg Televisionnak.

Remélem, hogy Görögország sem tesz ilyet - folytatta, hozzátéve, hogy személy szerint semmiképpen sem támogatná ezt a lépést. Lagarde leszögezte, hogy az IMF az elmúlt 30 évben soha nem járult hozzá ahhoz, hogy egy ország késlekedjen a törlesztéssel. Ettől még akadtak ilyen államok, például Zimbabwe, Szomália és Szudán. Görögországnak májusban összesen egymilliárd dollárt kell visszafizetnie - ha elmulasztja ezt, akkor az előbbi fekete afrikai országokkal kerül egy klubba.

Kapcsolódó

Pénzügyi karantén

A hároméves görög állampapírok hozama megkóstolta a 28 százalékos szintet is, azaz úgy tűnik, hogy a pénzpiaci befektetők egyetértenek Peter Kazimir szlovák pénzügyminiszterrel, aki szerint Görögország egyre közelebb kerül a pénzügyi összeomláshoz. Az ekathimerini.com internetes hírportál értesülései szerint Görögország szomszédai gyakorlatilag pénzügyi karantén alá vették az országot.

Albánia, Bulgária, Ciprus, Macedónia, Románia, Szerbia és Törökország kötelezték a görög bankok területükön működő leányait, hogy szabaduljanak meg minden görög kötvényüktől, kincstárjegyüktől, betétüktől és hitelüktől. A helyzet hasonló a ciprusi válsághoz. Akkor, 2013 márciusában gyakorlatilag egyetlen nap alatt tulajdonost váltottak a szigetország bankjainak görögországi érdekeltségei. Ezzel szigetelték el ezeket a pénzintézeteket a ciprusi pénzügyi rendszer összeomlásától.

Nem pitiztem!

Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter a Bloombergnek küldött e-mailjében határozottan tagadta a Financial Times hírét, miszerint kezdeményezte volna az IMF-tartozás kifizetésének elhalasztását. Miután tárgyalt Lagarde-dal, kijelentette, hogy országának sürgősen kiterjedt reformokra van szüksége, ám nem hajlandók olyan egyezségeket kötni, amely újra és újra megerősíti Görögország függőségét.

Készek tovább tárgyalni, de csak a sikeres megállapodás reményében, azaz nem hajlandók tovább halogatni a problémák megoldását, és úgy tenni, mintha csinálnának valamit a bajok - a visszafizethetetlen államadósság, az egeket ostromló munkanélküliség és a szociális katasztrófa - orvoslására. Szerinte az elmúlt évek az utóbbival teltek aminek az lett következménye, hogy a görög dráma globális problémává hízott.

A privatizáció folytatásáról - a hitelezők egyik elvárásáról - csak a foglalkoztatási és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével lehet szó. Varufakisz kizárta a pánikszerű eladásokat, amelyek szerinte az államadósság mérséklésére se jók. Az alacsony nyugdíjak csökkentése - a donorok további ötlete - nem nevezhető reformnak és az IMF munkaerő-piaci deregulációjának lemásolása sem ígér semmi jót.

Vége a mézes heteknek

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szintén a Bloomberg tévének nyilatkozott, mégpedig meglehetősen lakonikusan: nem adnak további engedményeket a görögöknek. Arra a kérdésre, miszerint igazak-e azok a sajtóértesülések, amelyek szerint dolgoznak egy olyan forgatókönyvön, amelyben Görögország az eurózóna tagjaként menne csődbe, annyit válaszolt, hogy kollégái a minisztériumban minden lehetséges helyzetre igyekeznek felkészülni.

Eközben Görögországban is fordulni látszik a politikai széljárás. Úgy tűnik, véget értek a január végén megválasztott athéni kormány és a nép mézes hetei. Négyezer bányász és családtagjaik fognak tüntetni Athénban az ország északi részén lévő aranybányák engedélyének visszavonása miatt. Helyi politológusok szerint ez nem jelenti a radikális baloldali kormánypárt, a Sziriza hegemóniájának jelentős gyengülését, de vége annak az időszaknak, amikor a közvélemény feltétel nélkül támogatta az ország új vezetését.