Ahogy az választási kampányokban szokás, az ellenzéki radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott elnökjelölt, Andrzej Duda is számos ígéretet tett a gazdaságpolitika területén is.

Erre ugyan államfőként nincs közvetlen befolyása, de joggal bízik benne, hogy az októberi parlamenti választásokon is győzelmet aratnak - ebben az esetben Jaroslaw Kaczynski, a párt vezére alakíthat kormányt, akit annyira eldugtak a nyilvánosság elől az elnökválasztási kampányban, hogy még a győzelmi ünneplésen sem volt jelen, és Duda még csak köszöntet sem mondott neki a támogatásért. Tulajdonképpen ez a szereposztás állhat az új lengyel elnök gazdasági ígéreteinek hátterében, amelyek szakítást jelentenek az eddigi nyolc év rendkívül sikeres gazdaságpolitikájával.

A szakértői számítások szerint Duda a választóknak mintegy 175-300 milliárd zlotyt ígért (1 zloty=75,4 forint). Javasolta a nyugdíjkorhatár leszállítását, a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége alól mentesülő kereseti sáv kiszélesítését.

Megmentené a frankhiteleseket

A svájci frankban eladósodott jelzáloghitelesek képviselőivel való találkozóján pedig közölte: hivatala elfoglalásától számított három hónapon belül aláírja a törvényjavaslatot hiteleik zlotyra váltásáról az azok felvételének idején érvényes árfolyamon - vagyis a magyar megoldásnál is keményebb változatot érvényesítene. Ez a pénzügyi felügyelet számításai szerint a bankoknak 30-40 milliárd zlotyba, vagyis mintegy 1 milliárd euróba kerülne. Ez azonban az adósságcsapdában vergődőket nem érdekli, és nehéz helyzetbe hozza az őszig kormányzó Polgári Platform (PO) parlamenti képviselőit, akik az újabb választási kampányban nehezen tudnak majd ellenállni a rájuk nehezedő nyomásnak - írta a Gazeta Wyborcza.

Arccal az orbáni példa felé

Ugyancsak a magyar gazdaságpolitikai lépésekre emlékeztet az elnöknek az a televíziós vitában elhangzott nyilatkozata, hogy célja a lengyel bankszektor "repolonizációja". A lap szerint azonban a bankrendszer tulajdonviszonyaira az államfőnek semmilyen befolyása sincsen: az ezt a piacot "kormányzó" pénzügyi felügyeleti bizottság (KNF) hét tagja közül csak egynek a jelölési joga az övé. Persze a kormányváltozással ez megoldódhat, és máris vannak tervek arra, hogy tőkeerős lengyel biztosítók és bankok kivásároljanak külföldi tulajdonosokat.

Duda augusztus 6-án veszi át az államfői posztot és lesz az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelország 6. elnöke - ezzel pedig a hadsereg főparancsnoka, de ő felel majd a külpolitika koordinálásáért a külügyminiszterrel együtt, saját jogszabályokat terjeszthet elő, törvényeket írhat alá vagy vétózhat, valamint az ő hatáskörébe tartozik majd a jegybankelnök kinevezése is.

Nem idegen a magyar olvasónak az sem, hogy külön adóval sújtaná a bankokat és a szupermarketeket - és természetesen nem számíthat megbízatásának meghosszabbítására Marek Belka volt kormányfő, a jegybank elnöke. Ez az egyik legfontosabb, és kizárólag az államfőtől függő kérdés - kit jelöl a jegybank élére, és ki lesz a kilenc tagú monetáris politikai tanács (RPP) azon három tagja, akiket az ő joga kinevezni.

A tervek között szerepel a banki és biztosítási szerződések szigorú ellenőrzése, és általában a fogyasztóvédelem megerősítése. Ezt befolyásolhatná egyebek mellett a legfelső bíróság elnökének kinevezésével - a jelenlegi nem éppen fogyasztóbarát állásfoglalásaival kivívta a jelzáloghitelesek haragját, azonban megbízatása csak 2020-ban jár le, így kérdéses, mit tehet Duda.

Egyelőre azonban tekintettel arra, hogy közvetlen befolyása a gazdaságra elhanyagolható, győzelmére nem várhatók heves piaci reakciók.