BUX
38657

Folytatódik az orosz rulett - nem tabu az államcsőd

Langyos fogadtatásra talált az EU tisztviselői körében az athéni kormány intézkedéscsomagja, amelynek elfogadása nélkül Görögország nem remélhet pénzt a donoroktól. Egyikük szerint legfeljebb pénzügyi ötleteknek nevezhetők, amivel a görögök előálltak.

Napi.hu, 2015. március 30. hétfő, 13:47

Már hétfőn elkezdheti tárgyalásait az úgynevezett brüsszeli csoport a görög kormány reformjavaslatairól - jelentette a Guardian. Ez egy viszonylag alacsony szintű munkacsoport, amelyben európai uniós tisztviselők, illetve az athéni kormány pénzügyi szakértői egyeztetnek egymással. Az utóbbiban a görög államfő, illetve a pénzügyminiszter gazdasági tanácsadója mellett a költségvetésért felelős kormányzati tisztviselő foglal helyet.

A görögök abban bíznak, hogy ezen a szinten egy héten belül túljuthatnak, s ezzel eljuthatnak a hivatalos nemzetközi egyeztetésekhez. Első lépcsőben az eurózóna pénzügyminiszter-helyetteseiből álló úgynevezett euró-munkacsoport elé kerülhet az intézkedéscsomag, majd ezt követően juthat el a pénzügyminiszterek tanácsának (eurócsport) szintjére. Ez a testület már döntési javaslatot készít az övezet kormányinak.

Üres fecsegés?

Görögország abban az esetben kaphat pénzt az EU-IMF segélycsomag megmaradt 7,2 milliárd eurójából és esetleg más forrásokból, ha erre rábólintanak az eurótagállamok. A görögök reményeivel ellentétben azonban hetekig is eltarthat, amíg eddig az állomásig eljuthatnak. Eközben szakértők szerint Athénnek már arra sincs pénze, hogy törlessze azt az IMF-nek járó 458 millió eurót, amelynek visszafizetési határideje április 9.

Újabb nein!
A német kormány arra figyelmeztet, hogy Görögország egyelőre nem nyújtott be szikla szilárd javaslatokból álló listát hitelezőinek - jelentette a Guardian. A berlini pénzügyminisztérium szóvivője azt is hozzátette ehhez, hogy a görögök egy fillérre sem számíthatnak addig, amíg az athéni parlament nem fogad el bizonyos reformintézkedéseket. Egyelőre nem hívták össze az eurótagállamok pénzügyminiszterei és helyetteseik is csak telefonon fognak egyeztetni a kérdésről szerdán.

A gyors végkifejlet elsősorban azért látszik esélytelennek, mert az uniós tisztségviselők enyhén szólva elégedetlenek a görögök javaslataival. Görögország nem egy reformlistát nyújtott be, hanem csak néhány ötlettel állt elő. Emiatt továbbra is várjuk, hogy hétfőn, ahogy egy hete ígérték, előálljanak valamivel - idézte a Reuters egyiküket. Német lapértesülések szerint a görögök csak egy mobileszközökre készült, elektronikus formában létező dokumentumot vittek a brüsszeli csoport elé, ráadásul a szöveg fordítás nélkül, csak görögül készült el.

Bevételnövelés

Az ekathimerini.com ismertetője szerint a pénteken elkészült pakk azzal számol, hogy összesen hárommilliárd euróval növelnék a bevételeket idén, aminek eredményeként a költségvetés elsődleges - adósságtörlesztés nélkül számolt - többlete a GDP 1,5 százaléka lenne, miközben a gazdaság 1,4 százalékkal nőne.

A személyi jövedelemadó felső kulcsát 42-ről 45 százalékra emelnék és nem egyetlen lépésben, hanem csak fokozatosan vinnék fel az adómentes sáv határát ötezerről tizenkétezer euróra. Emelnék a vagyonadót, illetve az alkohol és a cigaretta jövedéki adóját. Az áfához csak akkor nyúlnának hozzá, ha a donorok nem találnák elégségesnek a többi intézkedést.

Miután három hónap alatt 50 milliárd euró tőke távozott Görögországból, kétséges, hogy nőhet-e idén a GDP - mondja Holger Schmieding, a londoni Berenberg Bank vezető elemzője a Bloomberg tudósítása szerint. Az év első két hónapjában estek az adóbevételek, ezért az év végére költségvetési hiány várható, nem pedig többlet. A kormány minden héttel mélyebbre ássa Görögországot a gödörbe - véli az elemző, aki csodálkozna, ha a donorok a görögök laza növekedési és költségvetési előrejelzéseire válaszul megnyitnák a bukszájukat.

Nem fizetünk!

Úgy tűnik, az athéni vezető körökben az a kérés sem talált meghallgatásra, miszerint legyenek szívesek visszavenni azokat a megjegyzéseket, amelyek növelik a piaci bizonytalanságot, ezzel a kockázatot, ami pénzbe kerül. Panagiotisz Lafazanisz energiaügyi miniszter az athéni Kefalaio című újságnak azt mondta, hogy Görögországnak nincs más lehetősége, mint hogy felvállalja az ütközést a "germanizált Európával". Euclid Cakalotosz, a nemzetközi kapcsolatokért felelős tárca vezetője a brit Guardiannak arról beszélt, hogy a kormány egy "rossz forgatókönyv teljesülése esetén" is végigmegy a maga választotta úton.

A legegyértelműbben Dimitrisz Mardasz pénzügyminiszter-helyettes fogalmazott a Reutersnek, aki kijelentette, hogy nem adták fel a - a GDP 177 százalékán álló - államadósság átütemezésének ügyét, mert úgy vélik, hogy azt csak a könnyítés esetén lehet törleszteni. Az lehetséges megoldások ismertek - tette hozzá. El lehet engedni a tartozások egy részét, vagy ki lehet tolni a visszafizetési határidőt, vagy csökkenteni lehet a kamatokat, vagy az exporthoz, illetve a GDP-növekedéséhez lehet kötni a törlesztőrészleteket.

Ne csinálják már!

A piaci befektetőknek nem tetszik a folytatódó bizonytalanság. A görög tőzsde kimaradt a hétfői európai emelkedésből: az ATB index 1,4 százalékkal esett a kereskedés elején. Kivétel volt ez alól a pireuszi kikötő, amelynek részvényárfolyama 8,5 százalékkal megugrott, mivel hírek szerint a kormány mégiscsak privatizálná ezt a létesítményt. Kérdés mit szolnak ehhez a nagyobbik kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza keményvonalas politikusai.

A bizalom további hanyatlásának biztos jele a kötvényhozamok emelkedése, azaz a görög állampapírok iránti kereslet folytatódó csökkenése is. A tízéves kötvények hozama 11,04 százalékról 11,11 százalékra ment fel - szakértők szerint hat százalék felett nem lehet tartósan finanszírozni egy országot. A kétéves papírok hozama 20,4 százalékról 20,8 százalékra kúszott fel - azaz a csillagászati magasságban távolodott még néhány fényévet -, amit elemzők éppen arra vezetnek vissza, hogy a sajtónak kiszivárgó hírek szerint a görögök a hét végén sem álltak elő az országukat finanszírozó donoroknak elfogadható intézkedési tervekkel.

Egyre durvább belháború
Egyre hevesebb belháború dúl a görög kormánykoalíció vezető pártján, a Szirizán belül a hitelezőknek adott engedményekkel kapcsolatban - jelentette a Guardian athéni tudósítója. A párt káderei, azaz parlamenti képviselői és más tisztviselői nyíltan harcolnak egymással. A keményvonalas, helyenként militáns radikálisok számos frakcióba tömörülve egymást követően tartják a tanácskozásokat, amelyeken újra és újra kijelölik azokat a vörös vonalakat, amelyeket szerintük nem léphet át a kormányuk.A Lafazanis energiaügyi miniszter körül csoportosuló, főként szakszervezeti hátterű csoport ragaszkodik a Sziriza választási ígéreteihez, amelyek alapján a szavazók megválasztották a pártot. Ezek szerint a szociális helyzet javítása érdekében lazítani kell a költségvetési szigorán. Sokan közülük nyíltan képviselik azt az álláspontot, miszerint inkább szakítani kell az eurózónával, mint "elárulni a választókat". Külön dühöt váltott ki a Kínában tartózkodó Jánisz Dragaszakisz miniszterelnök-helyettes hét végi bejelentése arról, hogy a korábbi tervekkel összhangban eladják a pireuszi kikötő kétharmadát az ázsiai ország befektetőinek. Lafazanisz teljes fegyverzetben szállt harcba az állami tulajdon mellett.Alekszisz Ciprasz miniszterelnök azzal töltötte a hét végét - és várhatóan erről fog szólni a hétfői parlamenti vita is -, hogy kiengesztelje a militáns Sziriza-képviselőket.