BUX
37575

Fontos bejelentés jöhet szerdán - menekül a tőke Görögországból

A hétfői tárgyalások összeomlása miatt felgyorsult az egyébként is folyamatos tőkekivonás a görög bankokból, az ország kockázati felára pedig az egekbe szökött. A helyi pénzitézeteknek a már megemelt keretnél is több rendkívüli forrásra lenne szükségük a megfelelő működéshez. Az Európai Központi Bank (ECB) szerdán vizsgálja felül a már folyamatban lévő rendkívüli tőkejuttatás (ELA) fenntartását. Közben olyan hírek is megjelentek, amelyek a görög helyzet megoldása felé mutatnak.

Szabó Zsuzsanna, 2015. február 17. kedd, 19:27

Miközben a Bloomberg arról tudósít, hogy a görög bankoknak még több forrásra van szükségük a megfelelő működésük fenntartásához, olyan hírek is megjelentek kedd este, amelyek a legrosszabb szcenárió elkerülését sejtetik. A görög bankok arra ösztökélik nemzeti jegybankjuk kormányzóját, Janisz Szturnaraszt, hogy próbáljon meg további rendkívüli forrást szerezni a pénzintézetek számára, miután a betétkivonás felgyorsult - írja a Bloomberg három, a helyzetet közelről ismerő forrásra hivatkozva.

A hírügynökség szerint a betétkivonás azután gyorsult fel, hogy hétfőn összeomlottak az eurócsoporttal folytatott tárgyalások. A tőkekivonás márpedig folyamatos: egy a Reutersnek korábban nyilatkozó bankár szerint a görög bankokból mintegy 2 milliárd eurónyi betétet vonnak ki hetente. Ha ez folytatódik, akkor a bankok 14 hét alatt kifuthatnak a forrásaikból - véli a JP Morgan.

Szturnarasz szerdán (február 18-án) találkozik Frankfurtban az Európai Központi Bank kormányzó tanácsával, miután a görög bankok már elhasználták a számukra biztosított rendkívüli tőkejuttatás keretét (emergency liquidity assistance - ELA), amelyet egyébként a nemzeti központi bankok csak fizetőképes bankoknak adhatnak, átmenetileg, szigorú feltételek mellett és keretét épp a múlt héten emelte meg az ECB 5 milliárd euróval 65 milliárd euróra. Az ELA folyósításának felülvizsgálata épp szerdán lesz esedékes.

A görög jegybank szóvivője nem kommentálta a hírt a Bloombergnek.

Elzárul a pénzcsap?

Elemzők azzal számolnak, hogy az ECB mindaddig a görög bankok rendelkezésére bocsátja ezt a forrást, míg esély látszik az eurózónás hitelezőkkel való megegyezésre. Amennyiben nem sikerül a héten a görög és az eurózónás döntéshozóknak megegyeznie, akkor az ECB-nek is el kell zárnia ezt a pénzcsapot, ami komoly likviditási gondokhoz vezethet.

Mindezek ellenére - szintén a helyzetet jól ismerő források - a Reutersnek nyilatkozva nem tartották valószínűnek, hogy a görög bankok e finanszírozási forrását hirtelen elvágná az ECB.

Keménykedés vagy megegyezés?

Bár Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a legutóbbi egyeztetések nyomán minden korábbinál kérdésesebb, hogy Athén egyáltalán igényli-e a nemzetközi pénzügyi mentőcsomagot, mégis a megegyezést sejteti Christian Noyer francia jegybanki kormányzó kedd késő délutáni nyilatkozata, amelyben elképzelhetőnek tartotta, hogy a görög adósságot végül átütemezik.

Sőt, kedd este több hírügynökségnek - egyebek mellett a Kathimerini görög hírportál brüsszeli tudósítójának - az eurózónás tárgyalásokat jól ismerő források azt állították, hogy Görögország szerdán a hitelmegállapodás hat hónapos meghosszabbítását fogja kérni.

Görögországnak ebben a hónapban 400 millió eurónyi kamatkiadása van. Ez a teljes, 200 milliárd eurót bőven meghaladó adósság összegéhez képest elenyésző, de átutalásának elmaradása jelentős bizalomvesztéshez vezetne. A hitel tényleges tőketörlesztésének a megkezdése csak 2020 után lenne esedékes, és több, mint három évtizedig tartana - emlékeztet az MTI.

Megugrott a kockázati felár

A hétfői tárgyalások összeomlását követően kedden jelentősen megugrott Londonban a görög államadósság-törlesztési kockázat ellen kínált fedezeti ügyletek díjszabása, miután elemzők értékelése szerint megnőtt annak az esélye, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezetből, és már e héten eldőlhet, hogy ez bekövetkezik-e. Az S&P Capital IQ londoni piaci adatszolgáltató cég kimutatása szerint a görög szuverén cds-tranzakciók középárfolyama hatalmas, 355 pontos napi emelkedéssel 1960 bázispont környékén mozgott a keddi londoni forgalomban az irányadó ötéves kötvénylejáratra.

A keddre kialakult árazás alapján egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves görög államkötvényre jelenleg csaknem kétmillió eurós középárfolyamon kínálnak cds-kontraktusokat a londoni piacon, 355 ezer euróval drágábban, mint az előző zárásban. Az S&P Capital IQ számítási modellje szerint Görögország jelenlegi cds-árfolyama azt jelzi, hogy a piac 75 százalékos valószínűséggel árazza a görög államadósság-törlesztési csőd öt éven belüli bekövetkeztét.