Az Európai Bizottság szeretné lendületbe hozni az európai digitális gazdaság modernizálásának programját, mert attól tart, hogy az unió még jobban lemarad ezen a téren az USA, Kína és más versenytársai mögött. A csütörtökön kezdődő csúcsértekezlet egyik témája ezért ez a kérdéskör lesz annak ellenére, hogy a tagországok illetékes miniszterei még nem készítettek elő döntési javaslatot a részletekről, így az állam- és kormányfőknek olyan technikai szakmai részletekkel kellene foglalkozniuk, amelyekről valószínűsíthetőleg nem sok információjuk van.

Brüsszel a tanácskozás elé akarja tárni a távközlési szektor reformját és még néhány további kezdeményezést, köztük az internetes biztonság, a felhő számítástechnika, a széles sávú hálózatok ügyét. Jösé Manual Barroso, az EB elnöke a távközlési csomagnak ad elsőbbséget, amelyről az Európai Parlament jövő májusi újraválasztása előtt meg akar állapodni a tagállamok első embereivel.

Franciaország - más országokkal együtt - korainak tartja a távközlési ügyek napirendre tűzését. Párizs álláspontja szerint az állam- és kormányfőktől nem várható el, hogy olyan részletekről döntsenek, amelyekhez nem kell érteniük. A francia álláspont szerint a digitális gazdaság támogatásáról kellene beszélni, például arról, hogyan segíthetik az ágazat cégeit az állami közbeszerzések szabályainak megváltoztatásával, vagy az induló vállalkozások anyagi támogatásával.

A francia kormánynak különösen fontos a szerzői jogok védelmének biztosítása az internet világában. Régóta kifogásolja, hogy ezen lyukat üt a Google, az Amazon, a Blookings.com és a hozzájuk hasonló cégek tevékenysége, amelyek sokszor válogatás nélkül biztosítanak hozzáférést többé-kevésbé védett tartalmakhoz. Párizs támadja a high-tech cégeket kiterjedt adóoptimaizációjuk miatt is, amivel elvihetik az adójuk alapjául szolgáló jövedelmet azokból az országokból, amelyekben azok keletkeznek.

Csak óvatosan

Az európai vezetők várhatóan sürgetni fogják pénzügyminisztereiket, hogy lépjenek előre az európai bankunióval kapcsolatos tárgyalásaikon. A szakértők nem várnak áttörést ebben az ügyben az új német kormány felállásig, de az még a jelenlegi helyzetben is látszik, hogy a németek vezette észak-európai országcsoport akarata érvényesül a bankunió egyik fontos részletkérdésében, az európai mentőalap kérdésében. A közös uniós alap létrehozása helyett várhatóan a tagállamoknak kell felállítaniuk olyan nemzeti intézményeket, amelyek feltőkésíthetik bajba kerülő pénzintézeteiket.

Abban megállapodás születhet, milyen sorrendben terheljék a bankok befektetőire a veszteségek fedezésének terheit. A magánbefektetők kerülhetnek az első helyre, utánuk következhetnek az alárendelt kötvénytulajdonosok és a részvényesek. Az eurózóna közös biztonsági alapja (ESM) csak akkor léphet közbe, ha egy tagország nem képes önállóan rendbe tenni fizetésképtelenné vált bankját.

Valami van

Sikerült viszont megállapodásra jutni a bankunió első pillérével, a közös európai pénzügyi felügyelettel kapcsolatban. Nagy-Britannia visszavonta vétóját, miután megegyeztek a szavazati jogokban. London attól tartott, hogy az eurózónáért felelős Európai Központi Bank (ECB) túl nagy befolyást szerez az övezeten kívül is tevékenykedő pénzintézetek - így a Nagy-Britanniában is jelen lévők - felett. Az egyeztetések során végül arra a megállapodásra jutottak, hogy az ECB közvetett ellenőrzési jogot kap az eurózóna 6000 bankja felett, de közvetlenül csupán 130-at von a felügyelete alá.

Jörg Asmussen, az ECB monetáris tanácsának tagja a héten elmondta, hogy ezer új munkatársat akarnak felvenni jövőre az új felügyeleti funkcióval járó munkák elvégzésére. A bank az Oliver Wyman tanácsadó cég és a helyi felügyeletek segítségével jövőre végzi el az ellenőrzése alá kerülő pénzintézetek tőkehelyzetének felmérését. Az uniós döntéshozók reményei szerint a tanácsadó és az ECB részvétele garancia az objektív eredményre - a nemzeti felügyeletek jelenleg ugyanis hajlamosak nagyvonalúan kezelni saját országuk bankjainak pénzügyi gyengeségeit.

Egyebek

Franciaország fel fogja vetni a csúcson, hogy vezessenek be új adatvédelmi szabályokat. Párizs nagy felháborodással vette tudomásul a Le Monde-ban megjelent leleplező cikkből, hogy az USA hatóságai adatokat gyűjtöttek francia állampolgárokról. Olaszország és számos további dél-európai tagállam az európai menedékjogi szabályozás felülvizsgálatát fogja szorgalmazni.

Az érvényben lévő szabály szerint a menekülteknek abban az országnak kell helyet keresni, amelybe érkeznek. Az arab tavasz kezdete óta Afrika felől érkezők azonban olyan sokan vannak, hogy fogadásuk kezelhetetlen problémát okoz a Földközi-tenger partján fekvő uniós államoknak. Az elmúlt időszakban ráadásul több tragédia történt menekültekkel túlzsúfolt hajókkal.