Fordulat jöhet az európai gázellátásban (FT)

Megváltoztathatja az energiapiaci játszmát Kelet-Közép-Európában a horvátországi tengeri olaj- és gázkincs - vélik a Financial Timesnak nyilatkozó elemzők. Szerencsés esetben érezhetően csökkentheti a régió függését az orosz szállításoktól.
Napi.hu, 2014. május 6. kedd, 10:04

A horvát tengerpart eddig csak velencei befolyást mutató építészetéről és természeti szépségéről volt híres, ami csinos turisztikai bevételt biztosít az országnak, ám a zágrábi kormány valahol egészen máshol, a tenger feneke alatt látja a gazdagság igazi forrását. A múlt hónapban elindították az első offshore szénhidrogén-feltárási tendert, amelyen egy 29 blokkra osztott, közel 37 ezer négyzetkilométeres térségben (több mint egyharmad magyarországnyi terület) adnak feltárási licenceket a jelentkezőknek - emlékeztet a Financial Times.

A horvát vezetés abban bízik, hogy a hét hónapig nyitva álló pályázati folyamat eredményeként a következő öt évben 2,5 milliárd dollár befektetés érkezik az országba. A végeredmény olyan olaj- és gázkitermelés lehet, amely jelentősen mérsékli Horvátország energiafüggőségét és lendületet ad a lomha gazdasági növekedésnek.

Magyar érdekeltség

Emellett abban is bíznak, hogy az ország a kelet-közép-európai régió energiaközpontjává válhat - derül ki Barbara Doric, a Horvát Szénhidrogén Hivatal elnökének szavaiból. Az olajbányászat ugyan szép múltra tekint vissza Horvátországban, de ez az első eset, hogy offshore programot indítanak, amelyben ráadásul érintetlen készleteket akarnak kiaknázni. A feltárásra váló blokkok területe nagyjából 1000-től 1600 négyzetkilométer között alakul (a Balaton felszíne szűken 600 négyzetkilométer - a szerk.), északon gázt, délen olajat remélnek a tengerfenék alatt.

A kutatási koncessziók ötévesek - egyéves hosszabbítási lehetőséggel -, amelyeket 25 éves kitermelési licenc követhet. Az ügy magyar vonatkozása, hogy minden offshore feltárási és kitermelési tevékenységet a részlegesen horvát állami kézben lévő Ina olajvállalat irányít, amelynek tulajdoni viszonyairól elhúzódó vita alakult ki a többségi tulajdonos Mol és a zágrábi kormány között.

Mi van a puttonyban?

A brit sajtó tavaly arról számolt be, hogy a norvég földtani intézet, a Spectrum hárommilliárd hordóra becsli a horvátországi tengerparti olajkészleteket, ami a második legnagyobb tartalék lenne Európában. Doric óvatos: nehéz megbecsülni a fúrások megkezdése előtt a készletet - mondja -, a Spectrum számai csak azt jelzik, hogy jó lehetőségek kínálkozhatnak az olajbányászatra és a gázkitermelésre a térségben.

Horvátország ismert olajtartaléka az amerikai kormány energiaügynöksége, az EIA szerint 70 millió hordó, gázkészlete 25 milliárd köbméter, ám mindkét energiahordozóból nettó importőr. Szakértők egyetértenek a zágrábi kormánnyal abban, hogy ha beigazolódnak a remények az új lelőhelyekkel kapcsolatban, akkor annak a szélesebb régióra is hatása lesz. A horvát álmokat támasztja alá, hogy 40 olajtársaság érdeklődik az olaj- és gázkincs iránt, köztük nagyok és a legnagyobbak is - hívja fel a figyelmet Jim Thomas, az IHS tanácsadó cég elnökhelyettese. Az IHS segített a kormánynak a tenderek előkészítésében.

A feltárás kockázatán túl az ébreszt kétségeket az üzlettel kapcsolatban, hogy esetleges környezetkárosító hatása hogyan érintené az évi hétmilliárd dollár bevételt hozó horvát idegenforgalmi ipart. A blokkok határa a szárazföldtől tíz, a szigetektől hat kilométerre van. Eddig nem érintette a turizmust az ügy, ám elég egy szivárgás valamelyik fúrótoronynál, és ez megváltozik. A kísértés azonban ellenállhatatlan: a horvát gazdaság a hatodik egymást követő évben fog alig érzékelhető növekedés produkálni 2014-ben, ezért megéri megkockáztatni az energiaipari fejlesztést.

HOZZÁSZÓLÁSOK