George Osborne brit pénzügyminiszter napokon belül bemutatja a hatalom további decentralizációjának menetrendjét arra az esetre, ha Skócia Nagy-Britannia része marad a szeptember 18-ai referendumot követően, azaz a szavazók visszautasítják a függetlenné válást. A skótok bővebb adóbeszedési és költekezési jogosultságra, saját jóléti államuk önálló kiterjesztésének lehetőségére számíthatnak.

A BBC tudomása szerint emellett egy új testületet is felállítanának azzal a feladattal, hogy kidolgozza a további hatalmi jogosítványok átadásának feltételeit a "nemek" győzelme esetén. Alistair Darling, az unionista kampány vezetője tagadja, hogy ez a bejelentés pánikreakció lenne a részükről válaszul arra, hogy egy hét végi közvélemény-kutatás szerint először a felmérések sorában többségbe kerültek a függetlenséget pártoló igenek a nemekkel szemben.

Miközben a függetlenségpárti politikusok szerint nem csupán pánikról van szó, hanem arról is, hogy a londoni hatalom mintegy meg akarja vesztegetni a szavazókat, az brit pártok vezetői azzal revolverezik az embereket, hogy ne feledjék: a szavazás arról szól, tagja maradjon-e Skócia Nagy-Britanniának. Megőrizze-e az ezzel járó nagyobb biztonságot vagy sem. Nem az a kérdés, hogy a skót állam önállósága növekszik-e, mert az így is, úgy is teljesül.

A függetlenség mellett érvelők viszont az 1979-es hasonló skót referendumra emlékeztetnek. Ezen győztek a nemek, miután a brit politikusok megígérték a  skót parlament megerősítését, ám a konzervatív párt összesen 18 éven át tartó kormányzásai alatt - amely nem a skótok szavazatának volt köszönhető - felszámolták az ipart és semmi sem lett a törvényhozási jogosítványok bővítéséből.

A szeptember 2. és 5. közözött készült felmérés, amely szerint a szavazók 51 százaléka a függetlenség mellett áll, míg 49 százalékuk unionista, szakértők szerint azt tükrözi, hogy a lassan döntésre jutó bizonytalanok kettő az egy arányban az előbbi oldalra állnak. A felmérés nyilvánosságra kerülése nyomán tíz hónapja nem látott mélységbe gyengül a font.