Franciaországban is választás volt - mutatjuk az eredményt

A francia jobbközép ellenzék megőrizte a többségét a szenátusban és a szocialisták is jobb eredményt értek el a vártnál a vasárnapi részleges választásokon. Emmanuel Macron államfő a Köztársaság lendületben (LREM) nevű pártjának viszont nem sikerült a remélt áttörés a felsőházban, s a harmadik helyre szorult.
Szepesi Anita, 2017. szeptember 24. vasárnap, 22:45

Az első, nem végleges eredmények szerint a jobbközép Köztársaságiak szenátorainak száma az eddigi 143-ról 149-re nő, a Szocialista Párt meg tudta őrizni az eddigi 86 körzetét, az LREM viszont nem tudta a szenátorainak számát növelni, s alig 20 és 30 között lesz a tagjainak száma a felsőházban - sorolta az eredményeket az MTI.

Gérard Larcher, a szenátus újraválasztott jobboldali elnöke szerint "az elektorok megerősítették a szenátusi többséget, egyértelműen jelezték azt a szándékukat, hogy szeretnék, ha létezne egy parlamenti ellensúly" (a nemzetgyűlésben abszolút többséggel rendelkező LREM-mel szemben).
Az önkormányzatokat és megyei tanácsokat képviselő szenátus 348 tagjának mintegy felét, 171 szenátort választotta meg közvetett módon hat évre egy elektori testület, amely a mintegy 162 ezer önkormányzati képviselőből áll.

A kormánypárt veresége fontos jelzés Emmanuel Macron számára, mert tükrözi az elmúlt hónapokban megváltozott közhangulatot, de a gyakorlatban csak korlátozott hatással lesz a kormányzásra. A törvényhozásban az utolsó szót ugyanis a nemzetgyűlési képviselők mondják ki abban az esetben, ha a két háznak eltérő a véleménye egy törvényjavaslatról. Az alsóházban pedig az LREM van elsöprő többségben. A szenátus azonban lassíthatja a jobboldalnak nem tetsző javaslatok parlamenti elfogadását.

Az alkotmánymódosításokhoz viszont elengedhetetlen a szenátus jóváhagyása. A nemzetgyűlés és a szenátus 925 tagja háromötödének támogatására, azaz legalább 555 voksra van szüksége a köztársasági elnöknek ahhoz, hogy az alkotmányt módosítani tudja. Emmanuel Macron 2018 nyaráig jelentős intézményi reformokat (a képviselők számának csökkentését, a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó francia köztársasági bíróság megszüntetését) is ígér, amelyeket csak alkotmánymódosítással tud megvalósítani. Kellő számú szavazat hiányában a népszavazás lehet a másik megoldás az államfő számára. Emmanuel Macron már jelezte, hogy parlamenti támogatás hiányában referendumra bocsátja a javaslatait.

(Német választás: ez várhat az euróra)

Címlapkép forrása: Pixabay.com

HOZZÁSZÓLÁSOK