Tomasz Sadlik egyike azoknak a lengyel és magyar devizahiteleseknek, akik beperelték bankjukat a kölcsön miatt. Lengyelországban ő volt az első, aki azzal vádolta pénzintézetét, az osztrák Raiffeisen Bank leányvállalatát, hogy szinte rákényszerítette a devizahitelt annak ellenére, hogy az nem felelt meg az érdekeinek - kezdi a lengyel és a magyar helyzet összehasonlítását az FT.

A bank üzletkötője közölte, hogy többet fizetnék, ha hazai valutában venném fel a 600 zezer zlotys (akkor 166 ezer euró) hitelt - idézi fel Sadlik a sok magyar számára is oly ismerős érvelést. A kölcsön értéke azonban majdnem kétszeresére ugrott, az adós ezért úgy gondolja: becsapták.

Felgyújtják a bankokat

A Raiffeisen helyi illetékesei szerint ügyfeleik tisztában voltak a kockázattal, ám ezen túl nem kommentálnak egyedi eseteket, mivel minden helyzet más. A per még nagyon a kezdeti szakaszában van, de Sadlik máris megszervezte az adósok szervezetét, amelybe ezren léptek be. Sokan közülük precedens értékű pert akarnak.

Magyarországon húszezer tagja van a devizaadósok szervezetének. Kásler Árpád, a csoport vezetője, aki 2010 óta nem törleszti 14 millió forintos (55,4 ezed euró) kölcsönét, hanem ehelyett pereskedik - fenyegető hangon nyilatkozott az FT-nek. Ha a problémát nem oldják meg nagyon gyorsan, akkor Magyarországon lázadás lesz, a kétségbeesett adósok fel fogják gyújtani a bankokat. Kásler elmondása szerint azon van, hogy ezt elkerüljék.

Forró krumpli

A probléma megoldása valóban sürgető, különösen Magyarországon, ahol az eladósodás visszafogja a fogyasztói kiadásokat és fékezi a gazdasági növekedést. A devizahitelek ötödének törlesztése késésben van, az MNB adatai szerint a behajthatatlan kölcsönök értéke novemberben 2,6 milliárd euró volt.

Az ügy forró krumpli a közéletben, a politikusok, a pénzintézetek és a devizahitelesek egymásra mutogatva igyekeznek a másikra hárítani a megoldás költségeit. Orbán Viktor populista kormánya a 2011-es végtörlesztéssel már egyszer feldühítette a bankokat, ám a jövő évi parlamenti választásra gondolva az elmúlt hónapokban ismét a nyomásgyakorlás mellett döntött, majd az elmúlt hetekben visszakozott.

Krekó Péter, a Political Capital elemzője azt mondta az FT-nek, hogy Orbán tartani akarja imázsát, miszerint kormánya szabadságharcot folytat a bankok ellen, ugyanakkor nem kockáztathatja meg, hogy valamilyen durva beavatkozással kevesebb mint fél évvel a választások előtt megroggyantsa az ország pénzügyi rendszerét.

Ne tegyék!

A Bankszövetség nem nyilatkozott az FT-nek, néhány bankvezető azonban arra figyelmeztetett, hogy Orbán bizonyos lépései máris aláásták a bankrendszer iránti bizalmat. Bármilyen tovább drasztikus erőfeszítés arra, hogy megszüntessék a devizahiteleket destabilizálhatja a rendszert.

Lengyelországban, ahol egyébként devizahiteleknek csak 2,9 százalék sült be, ami nem sokkal rosszabb a zlotykölcsönök 2,7 százalékos arányánál, szintén komoly következményei lennének a politikai beavatkozásnak. A helyi bankszövetség arra figyelmeztet, hogy például zlotyra váltásuk tízmilliárd euró veszteséget okozna a pénzintézeteknek és recesszióba döntené a gazdaságot.