Nagy-Britannia esetleges európai uniós kilépésében (Brexit) leginkább érintett társadalmi csoport fordítja a legkevesebb figyelmet az ügyről döntő június 23-ai függetlenségi népszavazásra - hívja fel a figyelmet egy különös ellentmondásra a Financial Times. A referendumon az ország múltja és jövője kerül szembe egymással.

Ha a nép a Brexit mellett teszi le a voksát, az az idősebb generációk döntése lesz, mivel ezek körében nagyobb a szavazási hajlandóság, ugyanakkor a kilépés következményeit elsősorban a fiatalok, az előbbi réteg gyermekei és unokái fogják viselni.

Kétharmaduk maradna

A Leave (távozás) támogatói a nemzeti identitás köré szervezeték kampányukat, ám éppen ez az, ami a legkevésbé vonzza a millenniumi generáció tagjait, a 18-24 éveseket. Ez a korosztály éppen annyira bizalmatlan a brit politikai elittel, mint amennyire a brüsszeli bürokratákkal szemben. Kulturális habitusuk sokkal inkább urbánus és kozmopolita, mint mindenekfelett nemzeti. Megszokták a bevándorlókat.

Ez magyarázza, hogy kétharmaduk az EU-ban maradást - a Remain táborát - támogatja. Szintén bőven Európa-párti a húszas éveinek végén, a harmincas éveiben járó réteg, az igazán masszív euroszkepticizmus a középkorúaknál jelenik meg és az idősebb korosztályoknál kerül többségbe.

Ezt szokták meg

A fiatalok egy nyitott világba születtek. Az utazás, a tanulás és a munkavállalás szabadsága a saját kontinensükön természetes nekik. Nincsenek emlékeik a brit birodalomról, magasról tesznek Boris Johnson londoni polgármesterre, a Leave kampány kiemelkedő alakjára éppúgy, mint arra, hogy Barack Obama amerikai elnök tart-e a szobájában egy Winston Churchill-mellszobrot.

Bajba kerülne, aki meg akarná mondani, hogy pontosan hány vizsgálat, elemzés készült a Brexit következményeiről, de egy biztos: minden komolyan vehető jelentés arról szól, hogy a kilépésnek jelentős költségei lehetnek.

A brit jegybank (BoE) és pénzügymisztérium, illetve az IMF mellé például a napokban sorakozott fel az OECD, amelynek lakonikus összefoglaló megjegyzése szerint a váltás olyan hatással lenne a brit gazdaságra, mintha kivetnének egy jókora adót.

Így hatna

A magyarázat szerint a kilépés olyan tartós és növekvő költségekhez vezetne, amelyek fel sem merülnének, ha a szigetország az EU-ban maradna. Az elemzés szerzői arra jutottak, hogy a Brexit mellett álló minden szám negatív. Az EU-ból való kilépés több mint 3 százalékkal alacsonyabb növekedést eredményezne a szigetországban, mint a jelenlegi 2020-ig szóló prognózisok mutatnák, ami 2030-ig 5 százalékos elmaradásra nőne. Ez a háztartásoknak átlagosan 3200 fontjukba (1,3 millió forint) kerülne.

Szegény csirkék, sertések, marhák és társaik

A fiataloknál is furcsább vesztesei lennének a Brexitnek a haszonállatok - derült ki a Guardian összeállításából. Ha a szigetország kikerülne az EU-ból, akkor a továbbiakban nem vonatkoznának rá az uniós állatjóléti szabályok. Ez nem jelenti azt, hogy a farmerek azonnal feladnák ezeket, de biztosan találnának olyan politikusokat, akik támogatnák a költséges szigorú előírások enyhítése irányuló törekvéseiket.

Az első állatvédelmi szabályt egyébként Nagy-Britannia vezette be 1822-ben. Ez eltiltotta az embereket attól, hogy önkényesen és durván bánjanak háziállataikkal. Ezt számos további jogszabály követte az elmúlt két évszázadban, ám az utóbbi évtizedekben az EU vezényelte az állatvédelem szigorítását.

A Guardian szakírói szerint közvetve az is veszélyezteti a haszonállatokat, hogy a brit farmerek a Brexit esetén elvesztenék évi 2,4 milliárd fontos uniós támogatásukat. Ez bevételük 53 százaléka.

Bár mezőgazdasági miniszter szerint a kormány pótolná a kieső pénzt, ám szavai hitelességét megkérdőjelezi, hogy David Cameron miniszterelnök szerint nincs tartalék tervük arra az esetre, ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból. Ugyanakkor az biztos, hogy a hiányzó bevételeket az állatjóléti szabályok felvizezésével - az ezzel elérhető költségmegtakarítással - ellensúlyozhatnák az agrártermelők.

Nagy-Britannia gyenge pozícióból indulna az EU-val szembeni kereskedelmi tárgyaláson, mert egy nála sokkal nagyobb kereskedelmi partnerrel állna szemben, amelynek az lenne az érdeke, hogy minél költségesebbé tegye a Brexitet a  versenytárssá vált briteknek. A Leave-kampány hívei szerint nem igaz, hogy a britek alkupozíciói gyengék lennének a Brexit után.

Az OECD-tanulmány szerint a bevándorlás ugyan évente 84 ezer fővel kisebb lenne 2019 és 2023 között, mint ha maradnak a britek, de a jelentés szerzői emlékeztetnek arra, hogy a vendégmunkások hozták az országnak a GDP-növekedés felét 2005 óta.

Részvételi matek

A korosztályok eltérő szavazási hajlandósága miatt óriási jelentősége lesz a népszavazáson a részvételnek - jut el következtetéséhez az FT cikke.

A tavalyi parlamenti voksoláson a szavazásra jogosultak 66 százaléka vett részt. A 25 év alattiak esetén csupán 43 százalék volt ez az arány, míg 65 felettieknek 75 százaléka járult az urnákhoz. Az utóbbi korcsoportban kétharmados a Leave támogatottsága, ami tehát épp a fordítottja a millenniumi generáció preferenciájának.

Néhány éve Hugo Young újságíró és szépíró találó megjegyzéssel jellemezte Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyát. E szerint a britek az EU-val folytatott állandó küzdelmükkel voltaképpen a jövőjük és a múltjuk közötti meccset játsszák le. Az előbbit nem tudják elkerülni, az utóbbit nem tudják hátrahagyni.