Furcsa elismerést kapott az Orbán-rendszer

A kelet-európai régió a növekvő politikai kockázat ellenére továbbra is vonzó a külföldi befektetők szemében. Magyarországon a korrupcióellenes szervezetek ugyan új veszélyre figyelmeztetik a külföldieket, de még őket is meglepi, hogy azok úgy gondolják, ennek ellenére tudnak pénzt csinálni ezen a piacon.
Komócsin Sándor, 2017. október 23. hétfő, 09:02

A kelet-európai régió beleértve Oroszországot és Eurázsiát is kísértésbe ejtő befektetési lehetőségeket kínál. A kelet-közép-európai térség országainak gazdasága három százalékkal bővülhet, ezen belül Romániáé például négy százalékkal, és még Oroszország és Ukrajna is kilábalt a 2014-es válságot követő gödörből - kezdi áttekintését a Financial Times (FT).

A kedvező GDP-növekedés mellett továbbra is érvényesek a régió korábbi vonzó tulajdonságai: sok a képzett munkavállaló, akik bére még mindig alacsony a nyugati fizetésekhez képest, miközben az emelkedő keresetek bővítik a helyiek vásárlóerejét. A mérleg másik serpenyőjében a régió régi bajainak feltámadása, geopolitikai és belpolitikai kockázatainak erősödése van.

Irányváltás

Két évtizeddel ezelőtt úgy tűnt, hogy a régió, ezen belül elsősorban az évezred elején az EU-ba belépett volt szocialista országok átveszik a nyugati piacgazdaságot és liberális demokráciát, kiépítik a jog uralmát biztosító intézményrendszert.

Mostanában azonban olyan államok, mint Lengyelország és Magyarország populista kormányokat üzemeltetnek, amelyek bírálóik szerint leépítik ezt az intézményrendszert és a külföldi tőkével szemben kevésbé barátságos politikát folytatnak. Ez a tendencia a hét végi választások nyomán elérheti Csehországot, ahol várhatóan a szintén populista Andrej Babis milliárdos üzletember alakíthat kormányt.

Romániában a decemberben hatalomra került szociáldemokrata kormány viselkedése 1989 óta nem látott nagy demonstrációkat váltott ki - az ország vezetése el akarta tussolni egyes politikusok korrupciós ügyeit. Egyes befektetők most az kifogásolják, hogy egy törvénytervezet szerint lazítanák a vállalatok irányításával kapcsolatos követelményeket.

Oroszország

Oroszország a 2014-es ukrán válság, ezen belül a Krím félsziget elcsatolása miatt nyugati embargó alá került, ami a hidegháborúra emlékeztető mélységbe szorította le a gazdasági kapcsolatokat. Donald Trump amerikai elnök hatalomra kerülésétől sokan enyhülést vártak, ami nem következett be.

A külföldi befektetők azonban, úgy tűnik, megunták, hogy a lefagyott politikai viszonyok kiengedésére várjanak - derül ki Kirill Dimitrijev, a 10 milliárd dolláros vagyont kezelő Russian Direct Investment Fund igazgatójának szavaiból. Az amerikai befektetők továbbra is érdeklődnek az oroszországi lehetőségek iránt, de a helyi piacokat részesítik előnyben a közvetlen tőkebefektetések helyett - mondja. Emellett Kínából, a Közel-Keletről és Ázsiából is jön a pénz.

Egyik példaként említi a szentpétervári Pulkovói repülőtér esetét, amelyben egy közel-keleti és kínai befektetőkből álló csoport szerzett 25 százalékos részesedést. Az állami tulajdonú Rosznyefty olajtársaságba a CEFC China Energy szállt be 9,1 milliárd dollárral.

Mihail Stiskin, a Polyus aranybányászati cég pénzügyi igazgatója sikerese londoni tőzsdei kibocsátásról számolhatott be. Szerinte a nagyobb politikai kockázat miatt az orosz cégekbe fektetett pénzük után nagyobb hozamot várnak a befektetők, mint más feltörekvő országok vállalatainak részvényei után.

Az orosz gazdaság a várnál jobban alkalmazkodott a nyugati szankciókhoz és az alacsony olajárhoz, amit segített, hogy a jegybank jó érzékkel kezdte lebegtetni a rubel árfolyamát 2014-ben. Az árfolyam-csökkentés és az európai élelmiszerek importjára bevezetett orosz ellenembargó felpörgette a mezőgazdaságot. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban elfogadott, új amerikai korlátozások megtörhetik a gazdaság lendületét.

Lengyelország, Magyarország

Lengyelország és Magyarország esetén más kockázattal kell számolni - vélik az FT szakírói. Minkét ország nacionalista kormánya ellenségesen viszonyul bizonyos ágazatok külföldi befektetőihez, igyekszik helyi ellenőrzés alá vonni ezeket a gazdasági ágakat.

A 2010-ben hatalomra került Fidesz-kormány Orbán Viktor vezetésével "válságadókat" vetett ki a kiskereskedelemre, a távközlésre és az energiaszektorra, amelyekben a külföldi tőke dominált. Emellett bevezette Európa legnagyobb bankadóját, amivel a főként külföldi kézben lévő pénzintézeteket sanyargatta.

Lengyelországban a 2015 óta regnáló radikális jobboldali Jog és Igazságosság kormánya szintén bankadót vetett ki, bár a magyarországinál kisebbet, és megadóztatta a nagy áruházláncokat. Az utóbbit a vele kapcsolatos uniós vizsgálat nyomán visszavonták.

Nahát, hogy mik vannak?

Magyarországon korrupcióellenes civil szervezetek új veszélyre figyelmeztetnek. Eszerint kiemelkedett a gazdaságból egy a Fideszhez közeli gazdag üzletembercsoport, amelyet előnyben részesítenek az állami megrendeléseknél. Martin József Péter, a Transparency International budapesti irodájának vezetője azt mondta az FT-nek, hogy meglepő, ám az üzleti világ úgy gondolja, hogy tud pénzt csinálni ezen a piacon. Igaz, ehhez jó kapcsolatokat kell kiépíteni a kormánnyal és kerülni kell bármilyen egyéb politikai jellegű tevékenységet.

Romániában is lehet rizikó

A régióban évek óta Románia produkálja a legerősebb GDP-növekedést, ami vonzza a befektetőket, ám riasztó jelenségekre hívja fel a figyelmet Greg Konieczny a szocialista rendszer idején elkobozott javakért kárpótlást nyújtó alap (Fondul Proprietatea) portfóliómenedzsere. Ez az alap kisebbségi tulajdonrészeket birtokol állami vállalatokban.

A menedzser elmondása szerint a szociáldemokrata kormány nem sok tiszteletet mutat a vállalatok működését szabályozó törvényekkel szemben, amikor embereket ültet azok vezetőségébe. A politikai lojalitás gyakran fontosabb, mint a hozzáértés és a tapasztalat.

Azt ajánlja a külföldi befektetőknek, hogy olyan cégeket és szektorokat szemeljenek ki, amelyeket a legkevésbé fenyegetnek szabályozási változások, illetve amelyekben viszonylag kevés állami vállalat tevékenykedik. A legkockázatosabbak az úgynevezett stratégiai ágazatok, például az energiaipar és a bányászat. A legkevésbé veszélyesek a fogyasztói szolgáltatások, az egészségügy, a számítástechnika és társaik.

(A nyitókép forrása: Stocksnap.com)

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

krix3, 2017.10.23 12:44

@pastorius:
"azt is csak bárgyún szemléli az ország egy része (tudod melyik"

A zemeszpésekre gondoltál? Azok olyan bárgyúk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2017.10.23 12:41

@gmihaly621: > "alkotmányos költségek" máshol is léteznek<
na it egy pillanatra álljunk meg..
nem, az "alkotmányos költség" nem egyenlő azzal, ami persze mindenhol létező...hogy beletaláljuk magunkat egy korrupt hivatalnokba..szó sincs róla
azt azt jelenti, hogy a korrupció szervezett...és már elérte a state capture-t..a foglyul ejtett állam szintjét, ami annyit jelent, hogy ahatalom magánérdekekt szolgál ki (törvénykezés)..az ország érdekeivel szemben
ennek nagyon jó példája pl. Vajna (gazdasági ki-bevándorló) legutóbbi 1.7 milliárdos adóelengedése..ő ennyivel lett gazdagabb, mi (az ország) pedig pont ennyivel lett szegényebb..
és ilyen szinte naponta előfordul, ilyen olyan formában (igen jellemző pl. hogy jól működő cégeket "nyelnek le"...sokkal könnyebb, mint céget alapítani és dolgozni rajta..vagy akár egy iparág megszüntetése..és átjátszása
sokféle változatban számos esetben láttuk már a "foglyul ejtett" államot
a vége persze az, hogy bizonyos körök csodálatos gazdagodáson mennek keresztül, mi pedig tovább is rongyokban járunk
így egy ország nem lehet sikeres, ahogy nem is vagyunk azok, csak a szegény rokon az unióban
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2017.10.23 12:34

@gmihaly621: egyrészt nem mindenhol igaz (nézz körül a skandináv államokban), másrészt lehet, van következménye, ahogy nálunk egyáltalán nincs (megvett ügyészség), semmi rizikó (már csak azért is, mert felülről vezénylik)
itt, ha kitolnak 1000 milliárdot, azt is csak bárgyún szemléli az ország egy része (tudod melyik :DD)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix3, 2017.10.23 12:26

"Csehországot, ahol várhatóan a szintén populista"

A legfőbb populista G. merkel.
Ő kizárólag a közvélemény szerint politizál. Az hallottam, hogy hetente mérik a zemberek aktuális véleményét és mindent annak rendelnek alá.
Ez az igazi populizmus!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hunjoco, 2017.10.23 12:25

@Papuska54: Egy kicsikét el vagy tévelyedve, ugyanis az általad nagyra tartott FIDESS közeli cégek pont azt csinálják, mint amit az idegen érdekeket képviselő multikról írtál: offshore cégeken keresztül szivattyúzzák ki az ellopott közpénzeket és ebben sincs ám semmi "nemzeti érdek". Vagy azt gondolod, hogy hazafias cselekedet horvát luxusvillát vásárolni, luxus jachtokon hajókázni az Adrián az ellopott EU-s pénzekből, Szingapúrban és Svájcban dugdosni a MET-es és letelepedési kötvényes 100 milliárdokat, esetleg Romániában "optimalizálni" az állami propaganda pénzekből, állami finanszírozású hitelekből támogatott médiamilliárdokat? Egyébként megérdemeljük: hitvány népnek gazemberek dukálnak, hagytuk az általad nagyrabecsült multikat rabolni és hagyjuk a fidess maffiát is rabolni, élősködni. A magyar nép egy VESZTES fajta.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html