BUX

Gazdasági menekültek növelik a GDP-t

Az Ukrajnából érkező „gazdasági menekültek”, akik a jobb keresetekért érkeznek, már évek óta hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez – ezt a folyamatot a háború felgyorsította.

Napi.hu, 2015. március 10. kedd, 14:54

Lengyel lapok jelentései szerint egyre többen menekülnek Lengyelországba Ukrajnából a háború és a gazdasági nehézségek elől, s a bevándorlók közül egyre többen szándékoznak végleg letelepedni. Az OTTO munkaerő közvetítő jelentése szerint a keletről bevándorlóknak már 76 százaléka ezt tervezi. Az ukránok közel negyede a háború kitörése óta érkezett lengyel földre.

A lengyelországi munkavállalás iránt olyan hatalmas az érdeklődés, hogy újabb munkaközvetítő irodát nyitnak Kijevben, mert a meglevő már nem képes fogadni a jelentkezőket. Akkora a sor, hogy a már az országban levőknek is átlag 4-5 hónapot kellett várniuk a vízumra.

A varsói munkaügyi minisztérium adatai szerint tavaly hivatalosan 373 ezer ukrán állampolgár folyamodott munkavállalási engedélyért, 155 ezerrel több mint az előző évben. Hogy miért jönnek? Mintegy harmaduk elismeri, hogy a jobb kereseti lehetőségek miatt, és közel negyedük állítja: a háború elől menekült el otthonról. Ezek többsége az életét menti, nem akarnak bevonulni, hogy elessenek a csatatéren - mondta Miroslaw Bienecki a migrációs kutatási intézetből (ISM). Nemrégen még eszükbe sem jutott, hogy itt telepedjenek le. Kezdetben csak átmenetnek tekintették, amíg tovább tudtak menni Németországba vagy Nagy-Britanniába. Aztán leginkább a szezonális munkák nyújtotta kereseti lehetőségek vonzották őket, most már viszont többségük szívesen maradna. Már alapvetően el is döntötte ezt 39 százalékuk, 8 százalék évekig szeretne maradni, és csak 15 százalék nyilatkozott úgy, hogy vízuma lejártakor hazamegy.

Bienecki szerint az ukránok háromnegyede tudja, hogy Lengyelország szívesen fogadja a Keletről érkezőket, és viszonylag könnyen kaphatnak munkát. Ráadásul közel lehetnek az otthon hagyott családjukhoz, házukhoz, aminek a háborús viszonyok közepette óriási a jelentősége. A szakértők egy része azonban nem hisz ebben, úgy vélik, amint felismerik, hogy ugyan azért a munkáért sokkal többet kereshetnek Németországban, tovább fognak menni.

Az Ukrajna iránti szimpátia ellenére Lengyelországban is egyre gyakrabban hallani azt a Nyugatról ismert ellenérvet, hogy a bevándorlók elveszik a munkahelyeket a lengyelek elől. A varsói központi statisztikai hivatal szerint jelenleg 1,9 millió munkanélküli van az országban. Ez rengeteg, a munkaadók viszont arra panaszkodnak, hogy munkaerő-hiánnyal küzdenek, mert az adott munkákra vagy nincs lengyel jelentkező, vagy nem rendelkeznek a szükséges szaktudással. Vagyis nincs valós oka annak, miért ne alkalmaznának ukránokat.

Elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban van szükség rájuk - ez utóbbiból a legjobb lengyel szakmunkások ugyanis már rég Nagy-Britanniában vagy Németországban dolgoznak. Emellett az OTTO a munkásainak minimálbért fizet (10,40 zlotyt bruttó egy óráért, vagyis kb. 800 forintot), amennyiért a lengyelek nem hajlandók dolgozni. Így a lengyel gazdaságban már egész ágazatok vannak, amelyek nagy bajba kerülnének a bevándorlók nélkül, és lengyelországi bevásárlásaik növelik a kereskedelem forgalmát.