Éppen az olimpiai ötkarikát kapirgálták a földbe kapáikkal a kínai munkások Loudi városában egy 30 ezres, befejezetlen stadion, egy uszodakomplexum és egy tornacsarnok előtt, amikor a Bloomberg tudósítói megérkeztek a településre. A Mao Ce-tung szülőhelyén, Hunan tartományban lévő, négymilliós lakosú város 1,2 milliárd jüan (185 millió dollár) értékben bocsátott ki kötvényeket a projekt finanszírozására, amelyek fedezete az acre-ként (0,4 hektár) 1,5 millió dollárra becsült értékű ingatlan. Ez a telekár egyenlő a Chicago Winnetka nevű elővárosában kért ingatlanárakkal - Winnetka az USA egyik leggazdagabb települése, az ottani háztartások átlagkeresete meghaladja az évi 250 ezer dollárt. Loudi lakói 2323 dollárt visznek haza ugyanennyi idő alatt és az olimpia rendezésére váró városok listáján nem szerepel a város.

A település hitelfelvételét finanszírozó pénzügyi alap vezetője mindebben nem lát problémát: Loudi egy feltörekvő város - mondta a Bloomberg újságíróinak nyilatkozva egy olyan helyiségben, amelyben vágni lehetett a cigarettafüstöt, miközben az ajtón a "Dohányozni tilos!" felirat díszelgett. A helyi zsargonban Fehér Házként emlegetett, oszlopsoros városházán ülő politikusok majdnem négyszer annyira értékelték az építkezési területet, mint amennyiért májusban egy hasonló ingatlan elkelt. Ez azonban semmi ahhoz képest, amit egy másik település pénzügyi alapja csinált: a helyi kikötő rekonstrukciójához kibocsátott kötvények fedezetéül az orosz határ közelében lévő, az év nagy részében lefagyott területet jelölt meg, amely nyilvánvalóan forgalomképtelen.

Kapcsolódó

Így mennek a dolgok

A számos város kötvényprogramjáról beszámoló, kínai nyelvű prospektusokból kiderül, hogy az ország vidéki területein mindenütt így mennek a dolgok. Akárcsak az amerikai és az európai bankok a másodlagos jelzálogpiac 2007-2008-as bedőlése előtt a kínai helyhatóságok is olyan ingatlanok fedezetével bocsátanak ki értékpapírokat, amelyeket túlértékeltek, vagy amelyeket nemigen lehet eladni, vagy amelyek egyes esetekben egyszerűen nem léteznek.

Az elmúlt néhány évben több mint 400 milliárd jüan értékű önkormányzati kötvényt bocsátották ki azon az alapon, hogy feltételezték a telekárak folyamatos emelkedését. Eközben a lakásépítésre rendelkezésre álló földek ára idén 30 százalékkal zuhant, mivel az önkormányzatok felpörgették értékesítésüket, hogy pénzhez jussanak korábbi adósságaik törlesztéséhez. A Standard Chartered elemzői szerint viszont az így szerzett bevétel a kamatfizetéshez sem lesz elég.

Hogy teljes legyen a hasonlóság a válság előtti folyamatokkal, a kínai helyhatóságok is könyveiken kívülre helyezték a hitelfelvételt. Az elmúlt években tízezer úgynevezett finanszírozási alapot hoztak létre, amelyek segítségével megkerülik a közvetlen hitelfelvételüket tiltó rendelkezéseket. Ugyanilyen módszerrel vitték ki annak idején a nagybankok mérlegükön kívülre kockázatos követeléseiket. A Moody's becslése szerint emiatt a kínai önkormányzatok valós adóssága 3,5 ezer milliárddal több lehet a 10,7 ezer milliárdos hivatalos adatnál.

Rémisztő a hasonlóság

További rémisztő hasonlóság a pénzügyi válság és a kínai helyzet között a hitelek becsapó minősítése. A nemzetközi hitelminősítők nem foglalkoznak az ország helyhatóságainak adósságával, így az a helyi szervezetekre, például a Dagong Global Credit Ratingra marad. Ez a hitelminősítő Loudi kötvényeit skálájának negyedik legjobb, befektetésre ajánlott szintjén tartja nyilván, ami eggyel jobb osztályzat, mint amit az amerikai államkötvényeknek ad. Összezavarhatja azonban a befektetőt, ha megnézi a pekingi China International Capital Corp. (CICC) besorolását: ez a szervezet skálájának harmadik legalacsonyabb szintjére, a spekulatív (bóvli) zónába helyezi el Loudi tartozásait.

Mindezek tetejébe a probléma tovagyűrűzik a bankrendszerbe, miután ezek az önkormányzati és a szintén gombamód szaporodó vállalati adósságok legnagyobb vásárlói. Az amerikai Northwestern University szakértőinek becslése szerint a piaci értékük alapján legnagyobb kínai pénzintézetek, az Industrial & Commercial Bank of China és a China Construction Bank kockázatos hiteleinek aránya eléri eszközértékük 30 százalékát. A kínai kötvények vásárlóit a mesés hozamokon túl az is mozgatja, hogy szerintük a központi gazdaságirányítás alatt álló országban biztosan megmentik a cégeket és az önkormányzatokat, ha csődbe mennének.