Görögországnak június 30-án mintegy 1,6 milliárd eurót kell törlesztenie a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Szakértők szerint megegyezés hiányában az ország fizetésképtelenné válhat, ami megkérdőjelezné eurózóna-tagságának - sőt, talán EU-tagságának is - a fenntarthatóságát. Azt nem tudni, mekkora engedményekre hajlandó a görög kormány a megállapodás érdekében, az országot kormányzó radikális baloldali Sziriza párt ugyanis a megszorító intézkedések elutasításával nyerte meg a januári választást.

Megpróbáljuk kiegészíteni a javaslatunkat, hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz - közölte Flamburarisz a helyi Mega televíziós csatornának adott reggeli interjújában."Nem a régi javaslattal fogunk előállni. Dolgozunk annak a felmérésén, hogy mely területeken lehet közelíteni az álláspontokat, hogy elérhessünk egy kölcsönösen előnyös megoldást - hangsúlyozta a tárcavezető. Ő azok között van, akik úgy gondolják, hogy megállapodásra fognak jutni. A miniszter emellett arról számolt be, hogy Alekszisz Ciprasz görög kormányfő szombaton valószínűleg telefonon fog egyeztetni Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.

Az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsa pénteken 1,8 milliárd euróval 85,9 milliárd euróra emelte a sürgősségi likviditási támogatásból (Emergency Liquidity Assistance - ELA) igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára. A héten kétszer is emelte a keretösszeget a kormányzótanács, még szerdán 1,1 milliárd eurót hagyott jóvá.

A kormányzótanács az euróövezeti országok állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli tanácskozása után, még hétfő éjjel áttekinti a helyzetet és dönt arról, hogy engedélyezi-e tovább az ELA alkalmazását. A testület kétharmados többséggel korlátozhatja, sőt felfüggesztheti a sürgősségi likviditásnyújtást, ha úgy ítéli meg, hogy az ellentétes az eurórendszer céljaival és feladataival, azaz veszélyt jelent az eurózóna pénzügyi stabilitására.

Flamburarisz bízik abban, hogy az ECB nem szünteti be a fizetőképes görög bankok finanszírozását, mert különben dominóhatást váltana ki, csődbe taszítva hitelintézeteket Európa más veszélyeztetett részeiben.

Görögország 2010 óta két mentőcsomag keretében eddig 240 milliárd eurót kapott a nemzetközi hitelező intézményektől, cserébe súlyos megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania. A második támogatási program június végéig történő meghosszabbításáról kötött megállapodás alapján a görög kormánynak egyeztetnie kell reformjavaslatait a nemzetközi hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben a fizetésképtelenség által fenyegetett ország nem kaphatja meg a második mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét.