A hétfőn megjelent, és máris sok port kavart könyvében, a "The Age of Turbulence: Adventures in a New World" című memoárban Greenspan így nyilatkozott: "szomorúvá tesz, hogy politikai szempontból terhes elismerni azt, amit mindenki tud: az iraki háború nagyrészt az olajról szól" - idézi a könyvet a TimesOnline. Az Egyesült Államok jegybankjának nyolcvanegy éves ex-elnöke szerint Szaddam Hussein veszélyt jelentett a közel-keleti olajutánpótlás biztonságára, ezért volt szüksége az Egyesült Államoknak és Nagy Britanniának arra, hogy háborút kezdeményezzen. Ez a vélemény radikálisan ellentmond annak, hogy az Egyesült Királyság és Amerika minden alkalmat megragadott arra, hogy hangsúlyozza: az iraki háborúnak semmi köze az olajhoz. Bush szerint a cél az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelése és a Szaddam által támogatott terrorizmus megfékezése volt. Greenspan, aki az Egyesült Államok monetáris politikájának legfőbb döntéshozója volt abban az időben, amikor Bush úgy döntött, háborút indít Irak ellen, korábban tartózkodott az események kommentálásától. A Washinton Post által szombaton - a könyv megjelenése előtt - nyilvánosságra hozott mondatokat Greenspan hétfőn egy interjúban próbálta megmagyarázni. A korábbi kijelentés finomítása azonban visszafele sült el. Greenspan magyarázata szerint a könyvben írottakat nem úgy kell érteni, hogy a Bush-adminisztráció fő motivációja az olajkészletek védelme lett volna, hanem hogy maga Greenspan azért szorgalmazta a beavatkozást, hogy biztosítva lássa az Egyesült Államok olaj-ellátását. A Fed ex-elnöke hozzátette: amikor felkérték a helyzet gazdasági értékelésére - amelyben ő a Fehér Ház tisztségviselői előtt kifejtette: Hussein eltávolítása vagy háború, vagy titkosszolgálati akció során létfontosságú érdeke a Nyugatnak - egy alacsonyabb rangú tisztségviselő megjegyezte: "sajnos nem beszélhetünk az olajról".