A brit belpolitikai felfordulás újabb megdöbbentő fordulataként lemondott Nigel Farage, a brit függetlenségi párt (Ukip) elnöke. Szerinte az országnak most erős vezetésre van szüksége. Abban biztos, hogy a szigetország kilép az EU-ból, azonban azt már nem látja, hogy a kormány milyen válási megállapodás akar kötni. Az új miniszterelnöknek nem szabadna engednie a munkaerő szabad áramlásának korlátozása ügyében és nem szabadna eladni az országot az egységes európai piaci részvétel fenntartása érdekében.

A helyzet pikantériája, hogy Farage az európai parlamenti mandátumáról ezek után sem mond le. A BBC egyik munkatársa Brüsszelből Twitteren közölte, hogy Farage a következő két évben is EP-képviselő marad. (Lásd a bejelentésről szóló videót lejjebb!)

Kapcsolódó

Legyenek lelkesek!

Eközben Boris Johnson volt tory londoni polgármester, a Brexit-párt legismertebb arca azt követeli a maradáspárti David Cameron vezette tory kormánytól, hogy vázolja fel az uniós kilépés pozitív vízióját. Johnson hétfői cikkében ostorozza a minisztereket, hogy nem képesek erre - idézi fel a brit politika legújabb abszurditását Norman Smith, a BBC szerkesztője.

Eközben kampánymenedzsere, Ben Wallace nekiesett Michael Gove igazságügyi miniszternek, Johnson korábbi szövetségesének, aki a múlt héten váratlanul cserben hagyta barátját. Úgy volt, hogy Johnson indul a pártelnöki-miniszterelnök poszt megszerzéséért és Gove támogatja, ám az utóbbi maga jelentkezett be a tisztségekre, ami arra késztette az előbbit, hogy lemondjon erről az ambíciójáról.

Szóval Wallace, aki maga is tory képviselő, azt állította a hét végén megjelent cikkében, hogy Gove kényszeres pletykálkodó, különösen néhány pohár szeszes ital elfogyasztása után. Ezért aztán nagy hiba lenne nemzeti titkokat rábízni azzal, hogy miniszterelnökké választják.

Nem omlott össze semmi

Johnson a Telegraphban megjelent cikkében az Brexit népszavazási győzelmét követő keserű hangulatot a Diana hercegnő 1997-es tragikus autóbalesetét követő siránkozáshoz hasonlította. Eközben a tőzsde - szemben azokkal a jóslatokkal, amelyek szerint össze kellett volna omlania - köszöni jól van, és a kormány nem fogadott el rendkívüli költségvetést - amit szintén megígértek a Brexit esetére.

A volt londoni polgármester szerint a Downing Streetnek elő kellene állnia az EU-s kilépéssel kapcsolatos valódi tényekkel. Néhányat meg is előlegezett ezek közül. Például elismételte Nigel Farage érvét, miszerint az EU elsőrendű érdeke, hogy fenntartsa a vám- és kvótamentes szabadkereskedelmet Nagy-Britanniával.

Bazári alku lesz

A Downing Street válaszában felhívta Johnson figyelmét arra, hogy a pénzügyminiszter és a Bank of England (BoE) kiterjedt beavatkozást ígérő megszólalásai nyugtatták meg a piacokat. George Osborne pénzügyminiszter a vállalati adók csökkentését helyezte kilátásba (amiért az ellenzék azzal vádolja, hogy adóparadicsomot akar csinálni Nagy-Britanniából), Mark Carney, a BoE elnöke kiterjedt monetáris enyhítést ígért.

Philip Hammond külügyminiszter, aki a maradáspárti Theresa May belügyminisztert látná szívesen a tory és az ország élén arról beszélt a hét végén, hogy Nagy-Britanniának lehetővé kell tennie a munkaerő szabad áramlását, ha hozzá akar férni az egységes európai piachoz - ez az ár, amit az EU meg fog fizettetni a britekkel.

Hammond annak a véleményének is hangot adott, hogy a már a szigetországban lévő EU-s állampolgárok, köztük a magyarok helyzete legfeljebb a következő néhány évben marad biztosan változatlan. Hogy ezt követően mi lesz, az az unióval folytatott tárgyalásoktól függ.

Furcsa követelés

Eközben két ismert brexiter, Nigel Lawson korábbi tory pénzügyminiszter és David Owen korábbi munkáspárti külügyminiszter azt követeli, hogy a következő miniszterelnök még karácsony előtt, a kereskedelmi tárgyalások megkezdését meg sem várva terjessze be az ország kilépéséről szóló törvényt a parlamentbe. Szerintük a Brexit egyetlen parlamenti törvényhozási aktussal letudható.

A javaslattevők így oszlatnák el azt a bizonytalanságot, amit a kilépés halogatása jelent. Gove például azt mondta, hogy megválasztása esetén nem nyújtaná be az uniós alapszerződés 50. cikkelye szerinti távozási kérelmet 2016 vége előtt. A brit szándék világossá tételével emellett elkerülnék, hogy az 50. cikk átláthatatlan jogi keretei közé kerüljön a kilépési folyamat.

Nem lesz újabb referendum

Eközben az ellenzéki Munkáspárt háza táján folytatódott a vezetési válság - egyesek kiállnak Jeremy Corbin elnök mellett, mások lemondásra szólítják fel.

Emma Reynolds parlamenti képviselő kijelentette, hogy akárki is fogja vezetni a pártját, nem fognak azzal kampányolni a következő választásokon, hogy ha győznek, akkor kiírnak egy EU-ban maradási népszavazást. Folytatni fogják a válást, legfőbb céljuk az, hogy emiatt nem csorbuljanak a munkavállalók szerzett jogai.