A legtöbb NATO-országgal ellentétben Lengyelország várhatóan már idén a GDP 2 százalékánál többet fordít katonai kiadásokra a világ vezető kutatóközpontja, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint. Varsó 2005 és 2014 között reálértékben 38 százalékkal növelte védelmi kiadásait, ezen belül tavaly 13 százalékkal, míg idén további 19 százalékos emelést tervez. A 2013-2022-es program értelmében 130 milliárd zlotyt (35 milliárd dollár) költenek fegyverrendszerek beszerzésére és fejlesztésére.

Az első nagy beszerzések küszöbön állnak, a versenytárgyalások utolsó fordulójába a közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek szállításáért csak az amerikai Raytheon Patriot rakétája került be, legyőzve a Thalest és a Lockheed Martint - a szerződés értéke 5,6 milliárd dollár.

Nagy vihart kavarva a többcélú szállító helikopterekre kiírt tender győztesének a francia Airbus H225M Caracal típusát hozták ki. Az 50 gép mintegy 3 milliárd dollárba fog kerülni, de a kiegészítő szolgáltatásokkal értéke felmehet 5 milliárdra is. Az üzlet ellen hevesen tiltakoznak a hazai helikoptergyártók, az Airbus pedig ezt az első lépésnek minősítette ahhoz, hogy "betelepedjen" Lengyelországba. A már ott levő amerikai Sikorsky Black Hawkja és az angol-olasz AgustaWestland AW149 modellje most vesztett, de a cégek előtt nem zárult le minden lehetőség, ugyanis a Financial Times értesülése szerint Varsó felgyorsítja a csatahelikopterekre szóló versenykiírást.

Mint az ilyen megaüzleteknél meghatározó volt az offset-ajánlat, amivel az Airbus Helicopters és a motorjait készítő Safran nem volt szűkmarkú - vállalták, hogy a végső összeszerelést teljes egészében Lengyelországban építendő üzemükben fogják végezni, s Varsó megkapja a jogot a gépek és a motorok exportjára. Emellett az anyavállalat, az Airbus közölte, hogy kész befektetni a lengyel polgári repülőgépgyártásba is. Komoly beszállítási lehetőségeket ígért a Raytheon is, kommunikációs eszközök, kilövőállások építése és egyebek terén.

Ez azonban csak az első menet. A beszerzések listáján drónok, őrhajók sőt tengeralattjárók is szerepelnek. Ez utóbbiakra várhatóan az év végén írják ki a tendert. Hármat terveznek megvásárolni, a favoritok a ThyssenKrupp Marine Systems U212-es típusa, a francia DCNS gyár Scorpene-je és a SAAB Kockumsa. A probléma, amint arról a vezető varsói gazdasági napilap, a Gazeta Prawna beszámolt, a fegyverzet. Az elvárt manőverező robotrepülőgépeket a franciák nem hajlandók exportálni, ezért Varsó Tomahawkok szállításáról kezdett tárgyalásokat Washingtonnal.

Azt egyelőre nem tudni, mi lesz a drónokkal - Varsó felfegyverzetteket szeretne kapni, de ezt az Egyesült Államok egyelőre csak Nagy-Britanniának szállít.

Ugyancsak még az idén megkezdődhet a csapásmérő helikopterek kiválasztása, itt elsősorban az amerikai Boeing AH-64 Apache, a francia-német Airbus EC665 Tiger és az olasz AgustaWestland A129 Mangusta típusa jöhet számításba, 32 darabot vennének. Jövőre kerül sor a rövid hatótávolságú légvédelmi rakéták kiválasztására, itt a kínálat még szélesebb: a varsói nemzetvédelmi minisztérium már kilenc potenciális szállítóval kezdett tárgyalásokat - hazaiakkal, franciákkal, izraeliekkel, németekkel, norvégokkal és törökökkel.