BUX
38744

Győztek a bankok, visszavonulót fúj a hatóság

Lényegesen könnyített a bankok új szabályozási rendszerén a világ pénzügyi központjainak képviselőiből álló bázeli bizottság: csúszik a szigorítások bevezetésének határideje és a korábban tervezettnél puhábbak lesznek a tőkekövetelmények.

NAPI, 2013. január 7. hétfő, 09:51

Újévi ajándékkal lepte meg a világ bankjait a bázeli bizottság, amely bejelentette, hogy az első világszinten szabályozott tőkekövetelmény-rendszert puhábbra szabják a korábban tervezettnél és teljes bevezetését négy évvel kitolták - jelentette a Financial Times. Az úgynevezett likviditási fedezeti arány (LCR) bevezetését még a 2007-2008-ban kirobban pénzügyi válság nyomán határozták el azzal a céllal, hogy a világ minden pénzintézete rendelkezzen gyorsan pénzzé tehető eszközökkel - készpénzzel és értékpapírokkal -, amelyek segítségével működőképes, fizetőképes maradhat a hitelpiac öt évvel ezelőttihez hasonló lefagyása esetén.

A változtatások részei a Bázel-III reformcsomagnak, bevezetésüket - az új tőkekövetelmények teljesítésével együtt - a következő hetekben kell elkezdeni. A bázeli bankfelügyeleti bizottság azonban jelentősen puhította a feltételrendszert a két évvel ezelőtt megismert első változathoz képest. A könnyített szabályok hosszabb távon kellően javítják a bankok válságokkal szembeni ellenálló-képességét, ugyanakkor a meghosszabbított bevezetési határidőnek köszönhetően nem romlanak a lehetőségeik a gazdasági kilábalás finanszírozására - indokolta a döntést Mervyn King, a Bank of England elnöke, a világ 30 országának pénzügyi vezetőit tömörítő bázeli bizottság vezetője.

Puha papírok a csomagban

Amikor két évvel ezelőtt elfogadták az első változatot, akkor úgy gondolták, hogy csak államkötvények és a legjobb minősítésű vállalati kötvények lehetnek a likviditási tartalékban. A bankok képviselői azonban heves lobbizásba kezdtek ezzel szemben, részben arra hivatkozva, hogy ez túlzottan kiszolgáltatottá teszi intézményeiket az államok fizetőképességének, részben jelezve, hogy ha forrásaikat tartalékokban tartják, akkor nem tudják hitelezni a gazdaság szereplőit.

Ennek is szerepe lehetett abban, hogy a bázeli bizottság végső döntése szerint alacsony besorolású, akár BBB mínuszra értékelt vállalati papírokat is tarthatnak tartalékaik között, igaz, arányuk csak a tartalék maximum 15 százaléka lehet és csak erős diszkonttal számíthatják be ezeket. Az új regula szerint kiváló minősítésű jelzálog fedezetű értékpapírok is szerepelhetnek a tartalékban - elemzők ezzel kapcsolatban emlékeztetnek arra, hogy a pénzügyi válságot éppen az váltotta ki, hogy rossz hiteleket jókkal csomagoltak össze, jónak álcázva azokat, és a rossz papírok jelzáloghitelek voltak.

Csak semmi kapkodás

Stefan Ingves, a svéd jegybank elnöke azt hangsúlyozza, hogy a változtatások eredményeként a világ 200 legnagyobb bankjának átlagos LCR-je 105-125 százalékkal nő. Ugyanakkor mivel a likvid eszközök nem azonos módon elérhetők a pénzintézetek számára, ezért sok bank egy ideig messze elmarad majd a követelmények teljesítésétől. Ezért döntöttek úgy, hogy a pénzintézeteknek 2015-ig csak az elvárt szint 60 százalékát kell elérniük, a 100 százalékos arány teljesítésére 2019-ig kaptak haladékot.

A módosítás jó hír a bankoknak, ugyanis lehetővé teszi, hogy likviditási tartalékaikban magasabb profitot hozó eszközöket is elszámoljanak. Ráadásul a bázeli bizottság azt is világossá tette, hogy a nemzeti pénzügyi felügyeleti hatóságok válsághelyzetekben enyhíthetnek a követelményeken, azaz a bankok nem kényszerülnek arra, hogy tartalékokat képezzenek a tartalékok biztosítására.

Mervyn King kijelentette, hogy a bizottság az úgynevezett nettó stabil finanszírozási ráta kidolgozásával folytatja munkáját, amelynek az a célja, hogy csökkentse a pénzintézetek függését az bizonytalan, rövid távú forrásoktól. Az ezzel kapcsolatos szabályokat a következő két évben dolgozzák ki, az új szabályok 2019-től léphetnek életbe.