Az elmúlt napok politikai mozgásai Olaszországban és Spanyolországban elsöpörhetik a politikai nyugalmat, amely segítette az európai válság nyugvó pontra jutását az elmúlt hónapokban - írja a Bloomberg. Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök, akit 2011 őszén azért mondattak le, mert kormánya képtelen volt reagálni az olasz állampapírhozamok vészes emelkedésére, sikeres médiaoffenzívát indított annak érdekében, hogy pártja, a Szabadság Népe felzárkózzon a február végi olasz választások előtt vezető baloldali politikai erő mögé. Ezzel egyidejűleg Mariano Marjoy spanyol miniszterelnök magyarázkodásra kényszerült az állítólag a zsebébe csúsztatott lobbipénzekkel kapcsolatban.

A volt olasz kormányfő pártja a hét végi felmérések szerint öt százalékpontra megközelítette ellenfelét, ami azzal fenyeget, hogy a szavazásnak nem lesz egyértelmű többséget szerző győztese, így kudarcba fulladhatnak a kormányalakítási kísérletek. Berlusconi azt ígéri, hogy felülvizsgálja utóda, Mario Monti reformintézkedéseit és azzal vádolja Németországot, hogy megnyomorítja Európát a megszorító gazdaságpolitika erőltetésével. Rajoyt lemondásra szólította fel az ellenzék, miután az El Pais című lap leközölte pártja, a Néppárt pénztárnokának tizenöt évvel ezelőtti kézzel írott összesítését az párt vezetőinek - köztük a jelenlegi kormányfőnek - juttatott fekete pénzekről. Ezek az akkoriban a felfutó ingatlanfejlesztésekben érdekelt építőipari vállalatoktól származtak. Rajoy tagadja a vádakat.

Zombi bankok mindenfelé

A Deutsche Bank, Európa legnagyobb pénzintézete a múlt héten jelentette be, hogy méretes veszteséggel zárta 2012 utolsó negyedévét, annak ellenére, hogy elbocsátotta 1400 alkalmazottját. Az is kiderült, hogy a banknak egymilliárd eurót kellett félretennie pereskedési költségekre. Egy nappal a német nagybank bejelentése után a Crédit Agricole, Franciaország harmadik legnagyobb bankja közölte, hogy 2,68 milliárd euró goodwill költséget írt le, hogy megfeleljen a szigorúbbá vált banki szabályozásnak és ellensúlyozza a romló gazdasági környezet hatását.

Hét végi hír, hogy a holland kormány kénytelen volt 3,7 milliárd euróval feltőkésíteni - és ezzel állami kézbe venni - az SNS Reaal bankot, mivel az behajthatatlan ingatlanpiaci hitelei miatt csődközeli helyzetbe került. Ezt megelőzően 2,5 milliárd eurót vontak ki a bankból a fizetésképtelenségtől tartó betétesek. Az európai bankok nem írták le minden veszteségüket, számos pénzintézet büdzséjének egyensúlya még mindig kétes - mondja Bas Jacobs, a rotterdami Erasmus University professzora. Ezek zombi bankok, amelyek visszafogják hitelezésüket, hogy ellensúlyozzák veszteségeiket.

Nincs vége a válságnak

A bankok helyzete jelenti a legnagyobb kérdést Ciprus esetén is. A nicosiai Sigma televízió legfrissebb híre szerint a legrosszabb esetben 9,2 milliárd euróra lenne szükség ezek feltőkésítéséhez. Állítólag ez szerepel a költségek felbecslésére felkért Pimco befektető cég jelentésében. Ha az EU és az IMF kikényszeríti, hogy a ciprusi bankok befektetőinek egy része engedje el követelése bizonyos részét, az újra megingathatja az európai pénzügyi rendszer iránti törékeny bizalmat, és egy újabb eurózóna-válsághoz vezethet - írta ügyfeleinek szóló emlékeztetőjében Joachim Fels, a Morgan Stanley vezető elemzője.

Az euróválságnak még nincs vége - jelentette ki egy hét végi konferencián Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. Szerinte ugyanakkor jelenleg sokkal jobb helyzetben van Európa, mint egy évvel ezelőtt. Ezzel egyetértett a konferencián részt vevő Anshu Jain, a Deutsche Bank társvezérigazgatója. Mint mondta: tavaly júliusban 50 százalék volt az esélye annak, hogy Spanyolország és Olaszország csődbe megy, míg most 20 százalékra tetette ennek valószínűségét.