Jövőre rekord nagyságú összeget, 3,3 ezer milliárd rubelt (több mint 80 milliárd dollárt) rubelt fordít haderejére Oroszország - közölte egy interjúban Vlagyimir Komojedov admirális, a duma védelmi bizottságának elnöke. Mint a The Moscow Times írta, ez az orosz GDP 4,2 százaléka, és 19 milliárd dollárral magasabb a tavalyi katonai költségvetésnél. Oroszország 2012-ben a bruttó hazai termék 3 százalékát fordította katonai kiadásokra, 2013-ban már 3,2, idén pedig 3,4 százalékát, vagyis a 2015-ös terv jelentős ugrás. Komojedov szerint a pénz oroszlánrészét a fegyverzet minőségének emelésére fordítják, miközben a hadsereg működési költségeit 807 milliárd rubelre (20 milliárd dollár) szorítják le jövőre, vagyis erre a célra az ideinél 601 milliárd rubellel kevesebbet fordítanak.

Az eredeti, 2011-es újrafegyverzési program 2020-ig összesen 23 ezer milliárd rubel (564 milliárd dollár) kiadással számol, végrehajtását azonban láthatólag felgyorsítják. Mint a Reuters rámutatott, a terv elfogadásakor évi 6 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak, idén azonban már csak 0,5 százalékos GDP-bővülést várnak, a további években pedig stagnálás, sőt költségvetési hiány várható.

A katonai kiadások 25 százalékos növekedése a zuhanó olajárak és rubel-árfolyam ellenére aggasztja a gazdasági és pénzügyi szakértőket. Annyira, hogy Anton Sziluanov pénzügyminiszter példátlan módon vette a bátorságot, hogy szembeszálljon Vlagyimir Putyin elnök szent tehenével, és kijelentette: figyelembe kell venni a megváltozott gazdasági körülményeket, jelenleg egyszerüen nem engedheti meg magának ezt az ország, és leülnek tárgyalni a védelmi minisztériummal, hogy egyeztessék, mely költségeiket képes a költségvetés finanszírozni. (Elődje, a nemzetközi tekintélynek örvendő Alekszej Kudrin három évvel ezelőtt elsősorban a katonai kiadások tervezett növelése miatt mondott le.)

Jurij Boriszov védelmi miniszterhelyettes azonnal visszavágott Sziluanovnak azzal, hogy az orosz ipar kész teljesíteni a kormány ambiciózus tervét, s az ennek ellentmondó médiahírek nem szolgálhatnak ürügyül a kiadások csökkentéséhez. Putyin is ezen az állásponton van, különösen mert a program milliárdokat juttat a hozzá közelálló oligarcháknak, fellendíti a hazai ipar egy meghatározó szegmensét és százezrek munkahelyét biztosítja. Vagyis a gazdasági szakértők harca a katonai kiadások mérséklésére kudarcra van ítélve.

Pedig Sziluanov nem magányos harcos. Az orosz nemzetgazdasági és közigazgatási akadémia és a Gajdar gazdaságpolitikai intézet elemzői erős kétségeket fogalmaztak meg a 2015-2017-es költségvetési tervvel kapcsolatban. Mint írták, az túlságosan optimista - például hordónként 100 dolláros olajárral számol, emiatt a deficit a vártnál nagyobb lesz. A pénzügyminisztérium úgy számol, hogy hordónként egy dolláros olajár-csökkenés 70 milliárd rubellel csökkenti a költségvetés bevételeit - írta a TASZSZ. A katonai kiadások emelését többek között az oktatásra és az egészségügyre fordított összegek csökkentéséből finanszíroznák, például reálértéken jövőre nem emelkedik a tanárok és az egészségügyi dolgozók fizetése, a szövetségi klinikák a 2014-es szintnek csak 60 százalékát kapják meg, és csökken a felsőoktatás támogatása is.

Viszont virágozhat a hadiipar. Mint Dmitrij Rogozin, az ezért az ágazatért felelős miniszterelnök-helyettes a Kommerszanttal közölte, jövő év végéig a hadfelszerelések 30 százalékát korszerűre cserélik, s az arány a programnak megfelelően 2020-ra eléri a 70 százalékot, és az ehhez szükséges pénzek kezelése nem a pénzügyminisztérium kompetenciája.