BUX
39345

Hamarosan kiderül, mi lesz Trump vitatott rendeletének sorsa

Hétfőn eldőlhet, hogy kormány meg tudja-e a bíróságon védeni Donald Trump eddigi legellentmondásosabb és messzemenő következményekkel járó, muszlimok beutazási tilalmára vonatkozó elnöki rendeletét, főleg annak fényében, hogy több szakértő alkotmányellenesnek titulálta. Közben a nagy technológiai vállalatok is megtámadták a bíróságon az elnöki rendeletet.

Szabó Zsuzsanna, 2017. február 6. hétfő, 17:15

Hétfőn eldőlhet, hogy Donald Trump eddigi legellentmondásosabb és messzemenő következményekkel járó, hét muszlim többségű ország állampolgáraira valamint menekültekre vonatkozó beutazási tilalmára vonatkozó elnöki rendeletét sikerül-e megvédenie a kormánynak és keresztül tudja-e verni az igazságszolgáltatáson, főleg annak fényében, hogy több szakértő alkotmányellenesnek titulálta.

A kormánynak San Franciscóban helyi idő szerint délután öt óráig (közép-európai idő szerint hajnali 2 óra) van lehetősége fellebbezést beadni a fellebviteli bírósághoz, hogy megindokolják Trump elnöki rendeletének megalapozottságát. Mint emlékezetes, egy seattle-i bíró pénteken ideiglenesen felfüggesztette az intézkedést az egész országra vonatkozóan, amelyet utána a belbiztonsági hivatal (Homeland Security) intézkedése is követett, így az USA-ba beutazók ellenőrzése visszatért a rendelet előtti időszakihoz.

Trump természetesen kemények kritizálta a bírót a döntése miatt, "úgynevezett bírónak" nevezte, majd miután a hétvégén visszadobta a san fransisco-i fellebviteli bíróság a kormány azon kérelmét, hogy azonnal állítsák vissza a beutazási tilalmat, a Twitteren fakadt ki az amerikai elnök: "nem tudom elhinni, hogy egy bíró az országunkat ilyen veszélybe sodorja. Ha történik valami, akkor őt és a bírósági rendszert okolják ezért". A bíróság ugyanakkor azt is közölte, hogy felülvizsgálják a kormány kérelmét, ha több információt bocsát a bíróság rendelkezésére. Minderre helyi idő szerint délután öt óráig van ideje a Trump-adminisztrációnak. Ezt követően a bíróság gyorsan léphet és az ügy gyosran a legfelsőbb bíróság elé kerülhet - írja a Reuters.

Demokraták eközben - a hírügynökség szerint - Trump igazságságszolgáltatással szembeni kirohanásait arra használják fel, hogy megkérdőjelezzék az elnök legfelsőbb bírósági jelöltjének, Neil Gorsuch függetlenségét.

A techvállalatok is kikeltek a rendelet ellen

Vasárnap a nagy technológiai vállalatok is léptek. Közel 100 vállalat - köztük az Apple, Google, Microsoft - összefogott és a bíróságon megtámadták a beutazási tilalmat előíró elnöki rendeletet, mondván: "jelentős kárt okoz az amerikai vállalatoknak".

Ebben megjegyzik, hogy a bevándorlók vagy gyermekeik több mint 200 vállalatot alapítottak a Fortune 500 listáján szereplő legnagyobbakból, továbbá Trump rendelete jelentősen eltér a méltányosság és kiszámíthatóság elvétől, amely az USA bevándorlási rendszerét az elmúlt több mint 50 évben jellemezte.

A vitatott elnöki rendelet jelentős kárt okoz az amerikai vállalatokban, negatív hatással van innovációra és ezek következményeként a gazdasági növekedésre is - hangsúlyozták a beadványban.

Trump január 27-én adta ki azt az elnöki rendeletét, amelyben az Egyesült Államok 90 napra azonnali hatállyal felfüggesztette a beutazást Szíriából, Irakból, Iránból, Szudánból, Líbiából, Szomáliából és Jemenből. Trump egyúttal határozatlan időre elrendelte a szíriai menekültek befogadásának felfüggesztését, és 120 napra leállította az Egyesült Államok teljes menekültprogramját. A rendelet kritikusai szerint az intézkedés diszkriminatív, haszontalan és jogilag kétséges.

Az amerikaiaknak sem tetszik

A CNN az ORC Internationallal készíttetett egy felmérést, amelyben a beutazási tillalmat előíró elnöki rendeletet szondázták. A közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy az amerikaiak többsége ellenzi az elnöki rendelet bevezetését. Összesen 47 százalék helyeselte a beutazási tilalmat előíró elnöki rendeletet, 53 százalék viszont ellenzi. A megkérdezettek 55 százaléka látta úgy, hogy a rendelet a muszlimok beutazásának korlátozására irányul.

Trump két érvet hozott fel a rendelet mellett: az egyik, hogy biztonságosabbá teszi az USA-t, a másik, hogy megvédi az amerikai értékeket. A felmérés azt mutatta, hogy a közvélemény megosztott mindkét kérdésben. A CNN szerint mintegy 40 százalék osztja azt a véleményt, hogy a rendelet biztonságosabbá teszi az USA-t a terrorizmussal szemben, míg 46 százalék gondolja ennek az ellenkezőjét, 12 százalék szerint pedig a rendelet ebből a szempontból nem oszt, nem szoroz.

A megkérdezettek mintegy fele gondolja, hogy a rendelet kárt tesz az amerikai értékekben azzal, hogy a menedékkérőket a határon kívül tartja, 43 százalék viszont úgy véli, hogy pont azzal védik jobban az amerikai értékeket, ha a határon kívül tartják azokat, akik nem osztják ezeket az értékeket.

A felmérésben rákérdeztek a mexikói fal építésére is, ezt 10 válaszadóból 6 ellenzi.

Trump a legkevésbé népszerű

Az már csak hab a tortán, hogy a CNN szerint amerikai elnök népszerűsége sosem volt még olyan alacsony a megválasztását követően, mint Trumpé, ami most 44 százalékon áll. Barack Obamáé 76, George W. Bushé 58, Bill Clintoné 59, George Bushé 57, Ronald Reagané 51, Jimmy Carteré 66, Richard Nixoné 59, John F. Kennedyé 72, Dwight Eisenhoweré 68 százalékos volt a megválasztását követően.

Trump természetesen ezt sem hagyta szó nélkül és a Twitteren kijelentette: "bármilyen negatív közvélemény-kutatási eredmény hamis, akárcsak a CNN, ABC, NBC által elvégzett kutatások. Sajnálom, az emberek határvédelmet akarnak és szigorú átvilágítást."