Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 2015 végén 65,3 millió ember keresett menedéket a Földön üldöztetés, kínzás, fegyveres konfliktus, erőszakos összecsapások vagy az emberi jogok megsértése miatt - derül ki a KSH Menekültek a világban című kiadványából. Hogy ezt a számot el tudjuk helyezni, jó ha tudjuk, hogy amennyiben ők mind egy ország állampolgárai lennének, úgy a Föld 21. legnépesebb államához tartoznának, nagyjából annyi lakossal, mint amennyi Franciaországnak, vagy az Egyesült Királyságnak van.

Menekültből ennél kevesebb van, ám az ő számuk is meghaladja a 16 milliót (más számítások szerint eléri a 20 milliót is). Természetesen a legtöbben Szíriából (5 millió fő) és Afganisztánból (2,7 millió fő) indultak útnak, de igen sokan vannak, akik Szomáliából (1,1 millió fő), Dél-Szudánból (779 ezer fő), a Kongói Demokratikus Köztársaságból (541 500 fő), a Közép-afrikai Köztársaságból (471 100 fő), Mianmarból (451 800 fő) és Eritreából (411 342 fő) menekülnek.

Az, hogy ezek az emberek hol találnak (legtöbbször ideiglenes) menedéket maguknak, az alábbi ábrán láthatjuk:

Sokatmondó, hogy menekülteket befogadó 10 legjelentősebb ország fele Afrikában, a szub-szaharai térségben található. Az is jól kitűnik a listából, hogy a fejlett államok bizony igencsak le vannak maradva ebben a kérdésben - erről egyébként külön anyagban is foglalkoztunk, melyet ide kattintva olvashat.

Bár a híradások alapján úgy tűnhet, hogy a Szíriát elhagyók szinte mindegyik Európában kötött ki, ez nem igaz, amit az alábbi ábra is bizonyít:

Mindezek ellenére az igaz, hogy az EU-ban sosem regisztráltak annyi menekültet, egészen pontosan 1,3 millió főt, mint 2015-ben. A legtöbben Szíriából jöttek, az összes menedékkérő 28 százaléka származott innen, de a listában sok ezer albánt és ukránt is találunk. A lenti ábra az összes menekültkérelem háromnegyedét foglalja magában.

Amennyiben a részleteket nézzük, úgy azt láthatjuk, hogy tavaly az unióban a legtöbb menedékkérelmet Németországban regisztrálták, ezt Magyarország és Svédország követte. A lista élén, ha a korábbi éveket nézzük, akkor csak hazánk szereplése meglepetés, hiszen Magyarországon 2013-at megelőzően csak a délszláv háborúk idején volt jellemző a tízezres nagyságrendet meghaladó számú menedékkérő.

Hogy teljesen értelmezni tudjuk a fenti ábrát, meg kell jegyezni, hogy előfordulhat olyan eset, mely során egy kérelmező előterjeszti menedékjogi kérelmét Magyarországon, majd az eljárás végét meg sem várva Ausztriában, utána Németországban és végül akár Svédországban is. Menedékjogi kérelme mindegyik tagállamban első kérelemnek fog számítani, kérelmei a teljes Európai Unió szintjén összeadódnak, mivel az első kérelmek nyomon követésére nincsen uniós szinten egységes adatcsere vagy nyilvántartási rendszer.

Érdekesség, hogy idén Magyarországon főképp afgánok nyújtottak be menedékjogi kérelmet, majdnem háromszor annyian, mint a szírek, de még Bangladesből is jutott 223 igény. A határzár kiépítése után jelentősen csökkent a számuk, hiszen amíg tavaly összesen 117 135 kérelem érkezett, addig az idei első félévben "csak" 22 491.