A görög, ír és portugál mentőprogramok, az IMF-nek biztosított addicionális források, az Európai Központi Bank (ECB) értékpapírpiaci programjai és az ESM-en (Európai Stabilitási Mechanizmus) keresztül az uniós döntéshozók összesen 1196 milliárd eurónyi forrást mozgósítottak arra, hogy kezeljék a kibontakozó adósságválságot - mondta Klaus Regling az EFSF (Európai Pénzügyi Stabilitási Alap) igazgatója az Osztrák Nemzeti Bank mai konferenciáján. Ezen felül az EFSF-nek lehetősége van további hitelfelvételre is, s a fenti számításban még nincs benne az ECB által az európai bankrendszernek nyújtott hatalmas mennyiségű likviditás. A fenti összegből mindeddig 273 milliárd eurónyi került felhasználásra, így jelenleg is - az ECB által biztosított plusz likviditást és az EFSF lehetséges hitelfelvételével nem számolva - összesen 807 milliárd eurónyi bevethető tűzerő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kibontakozó adósságválságot meg lehessen gátolni, s ez több mint elég.

Görögország a kivétel

Az igazgató megjegyezte, Görögországnak a fentiek fényében jelenleg nem likviditási válsággal kell szembenéznie, a fizetőképességébe vetett bizalommal van problémája. Mint mondta, az eurózóna tagállamai mindaddig támogatni fogják Görögországot, ameddig az végrehajtja a szerződésben vállalat kötelezettségeit fizetőképességének helyreállítása érdekében. Véleménye szerint az európai mentőakciók eddigi történetében a görög problémák számítanak a kivételnek, a válság kezelése Írországban, Portugáliában, Olaszországban és Spanyolországban is olyan folyamatokat indítottak el, amelyek kedvezőnek tekinthetők.

Írország versenyképessége drasztikusan javul, a fizetési mérleg pluszos és az ír állampapírok hozama felére csökkent a válságkezelés megkezdése óta. A portugál gazdaság versenyképessége szintén javulni kezdett, a munkaerő piac rugalmasabbá vált, a pénzügyi szabályozás fejlődött. Olaszországban hosszútávú  reformprogram megvalósítása vette kezdetét, nyugdíjreformot hajtottak végre, a költségvetés helyzete 2013-ban és 2014-ben kiegyensúlyozottnak tűnik, s a gazdaság liberalizáltabbnak tűnik, mint a válság előtt.

Spanyolországban Redling szerint a bankszektor egészségesebb képet mutat mint néhány évvel ezelőtt (a napokban kimentett spanyol bankról nem tett említést) jelentős reformokat hajtottak végre a munkaerő piacon, a fizetési mérleg hiánya drasztikusan csökkent, a költségvetési hiány 3 százalék alatt lehet 2013-ban a mostani várakozások szerint - tette hozzá az igazgató.

Erősíteni kellene a pénzügyi integrációt az euróövezetben

Az eurózóna a válságra eddig aktívan és remélhetőleg eredményesen válaszolt. Mára minden tagállam világos fiskális konszolidációs stratégiával rendelkezik. Összehasonlítva az Egyesült Államokkal és Japánnal, az eurózóna költségvetési helyzete kedvezőbb az államháztartási hiány szempontjából. S nem utolsósorban, a zóna összes problémás államának versenyképessége jelentősen javult. Redling szerint a válságra adott válaszlépések következtében az eurózóna, a monetáris unió jobban működik, mint előtte.

A tagállamok által végrehajtott lépéseknek köszönhetően úgy véli, a jövőben az eurózóna gazdasága jelentősebb szerepet fog játszani a világgazdaságban, mint előtte. Hozzátette, a monetáris unió fejlődésének logikus lépése lenne, ha a zóna pénzügyi rendszereinek integrációja erősödne a jövőben.