EUR
315.83
USD
282.63
BUX
26553.28 0.70%
OTP
7000 1.74%

Hatalmas öngól jöhet ki a gigantikus hazárdjátékból

Kétélű fegyvert választottak a világ központi bankjai azzal, hogy negatív kamatot adnak a kereskedelmi bankok jegybanki betéteire. Az elvileg pénzköltést ösztönző, s ezzel az inflációt és a gazdasági növekedés serkentő intézkedés a várttal éppen ellenkező hatást érhet el.
Napi.hu, 2016. február 15. hétfő, 09:43

Amikor a világ jegybankjai járatlan utakra lépnek, nem mindig jutnak el oda, ahova indultak. A szokatlanul nagyvonalú monetáris enyhítési politika (qe) nem csupán egy újfajta intézkedés volt, hanem ugrást jelentett a sötétbe. Még nincs vége ennek a kísérletnek, ám már most is sokan figyelmeztetnek káros a következményeikre.

Ezek sorában az első a gigantikus befektetési buborékok felfúvódásának veszélye - márpedig az ilyen pénzügyi összeomlással fenyegető jelenségek kialakulása nyilván nem szerepelt a jegybankárok tervei között.

Miközben még a qe nyitott kérdéseire sem kaptunk végleges választ, a jegybankok újabb kalandba kezdtek, mégpedig a negatív kamatlábak politikájába - kezdi elemző cikkét Clive Crook, a Bloomberg publicistája.

A terv és a veszély

Az elmúlt napok a felszínen a világ tőzsdéinek hanyatlását hozták, ám eközben a mélyben megjelentek a további komplikációk veszélyének jelei. Az értékpapír-piaci hanyatlást a bankrészvények vezették, ami számos okra vezethető vissza. Ezek egyike a negatívkamat-politika.

Az Európai Központi Bank (ECB), a Bank of Japan (BoJ), a Svájci Nemzeti Bank (SNB) és a svéd Riksbank is pénzt kér azoktól a kereskedelmi bankoktól, amelyek betétet helyeznek el nála.

Az elképzelés egyszerű: a pénz elüldözésével arra szorítják a pénzintézeteket, hogy hitelezzenek többet és mérsékeljék a kockázatos üzletekre adott kölcsöneik költségét. A veszély ezzel kapcsolatban az, hogy csökken bankok profitja és ezzel gyengül pénzügyi stabilitásuk.

Mi a baj?

Ennek elvileg nem szabadna megtörténnie. A betéti kamatoknak éppen annyival kellene esniük, mint a hitelkamatoknak, azaz a különbségnek, és a bankok ebből származó profitjának nem kellene változnia. A bibi az, hogy a bankok vonakodnak rátolni a negatív kamatokat betéteseikre, amit aztán profitjuk bán. Bizonyára attól tartanak, hogy a negatív kamat feldühítené ügyfeleiket, amit nyilván el akarnak kerülni.

Úgy tűnik, a jegybankok is érzékelik ezt a kockázatot. A BoJ például - amely annak ellenére vezetett be negatív kamatot, hogy korábban tagadta ezt a szándékát - csak bankok jegybanki szaldójára (a betéteik és kölcsöneik különbségére) vonatkozóan alkalmazza a negatív kamatot, a nem betétek teljes összegére.

Furcsa világ

Crook szerint indokolt az óvatosság. A negatív kamatok világába tett kirándulás még nagyobb bátorságot igényel, mint a mennyiségi enyhítés. Sok furcsasággal járhat, ha tartósan fennmarad ez a helyzet. Ennek alátámasztására idézi a The Economist néhány megjegyzését.

A kis megtakarítók, azaz a magánszemélyek minden lehetőséget kihasználnának arra, hogy előre fizessenek a dolgokért, hiszen a pénzük a számláikon csak veszítene az értékéből, ezért szabadulnának tőle. Ajándékokat, utalványokat vásárolnának, hosszú távú előfizetéseket kötnének, bérletet vennének a tömegközlekedésre, előre kifizetnék mobiltelefon-kiadásaikat.

De ez csak a kezdet. Hosszabb távon olyan pénzügyi közvetítő cégek jelennének meg, amelyek azt vállalnák, hogy ügyfeleik kifizetéseit gyorsan, míg a nekik járó fizetéseket lassan közvetítik. Az adóhatóságok szintén a halogatásban lesznek érdekeltek: egy svájci kanton a negatív SNB-kamat miatt máris leállította az adók határidő előtti beszedését.

Bonyodalmak a készpénzzel

A negatív kamat elvileg ösztönzi a készpénzhasználatot, hiszen a bankszámlákon soványodik az emberek pénze. Ez eleve megkérdőjelezi a negatív kamat alkalmazásának hatásosságát.

Természetesen ennek megvannak a hátrányai - a legelső, hogy a párnacihából könnyű ellopni a pénzt. Emellett a jegybankok a készpénzzel kapcsolatos költségek növelésével - a felvétel és a kiadás díjainak emelésével - gyakorlatilag megadóztathatják a készpénzhasználatot. A kötelező elektronikus átutalások bevezetésével - például a bérek esetén - részben ki is iktathatják ezt.

Ennek azonban nagyon rossz üzenete lenne. A központi bankok azt mondanák: Idefigyeljenek emberek! Nem tudjuk a szokásos módon fellendíteni az inflációt, ezért úgy döntöttünk, hogy szándékosan aláássuk a pénzük értékét.

Rémes következmény

Ha végre is lehetne hajtani az egész manővert, azaz be lehetne vezetni tartósan a negatív kamatot és el lehetne hárítani az ezzel járó káros következményeket, a helyzet akkor is nagyon bizonytalan lenne. Kétséges, hogy sikerülne-e a pénzköltés irányába terelni a magánembereket, a vállalatokat és a befektetőket, mert meginogna a jegybankok hitele.

A vak is látná ugyanis, hogy a vakmerő kísérletre szánták el magukat, miközben az utolsónak kellene lenniük a kockázatvállaló pénzügyi szervezetek sorában.

Hol a határ?

A központi bankok bebizonyították, hogy készek negatív kamatot alkalmazni, ha ezt hasznosnak tartják. Azt is láthatjuk, hogy ez nem járt az előre látható negatív következményekkel - legalábbis egyelőre. Az ECB még lejjebb viheti mínusz 0,3 százalékos betéti kamatát és a Fed is követheti a többi jegybankot saját negatív kamatjának bevezetésével.

A gond azonban az - véli Clive Crook -, hogy a mozgásterük korlátozott. Van egy kulturális, gazdasági, politikai és ésszerű határa a negatív kamat alkalmazásának, amelyhez nagyon közel kerültek az ezzel kísérletezők. És az a nagy helyzet, hogy - legalábbis jelenleg - nem tudjuk, milyen közel.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 
www.Napi.hu Online Kft. Napi.hu - Független üzleti és pénzügyi portál, benne magyar és nemzetközi hírek, elemzések, tőzsdei információk. Helye: Flórián tér 1. 2. emelet, Budapest, Budapest. 1033 Telefon: +36-1-506-0930. Telefax: +36-1-506-0931. .