Két befolyásos politikus, Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz államfő hiánya határozta meg a 2016-os Müncheni Biztonsági Konferencia hangulatát. Merkel politika nyomás alatt áll megengedő bevándorlási politikája miatt, és úgy tűnik, Putyin örül ennek - előlegezte meg háttérelemzése konklúzióját Christian F. Trippe, a Deutsche Welle (DW) publicistája.

Az 1963 óta évente megrendezett tanácskozáson John McCain, arizonai republikánus szenátor köszönetet mondott a kancellárnak vezetői helytállásáért. McCain felszólalásai az elmúlt évek konferenciáin legendássá váltak, az amerikai politikus láthatóan élvezi, hogy a biztonságpolitika egyik vészmadarának tartják. Hét végi megszólalása azonban másról szólt.

Kapcsolódó

Megbízható szövetséges

A DW publicistája szerint a szenátor szavai azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok politikai elitje is ráébredt a Merkel esetleges bukásával járó veszélyre, nevezetesen arra, hogy az USA elvesztheti az egyik megbízható szövetségesét. Márpedig a német kancellár olyan erős nyomás alá került, ami végül pozíciója elvesztésével járhat.

Merkel nem volt jelen a müncheni konferencián, ám annak témái, az európai biztonságpolitika kritikus ügyei - az ukrajnai és a bevándorlási válság kezelése - az ő sorsát is eldönthetik. Úgy tűnik, annyira elszigetelődött, hogy erről közvetve már mások dönthetnek.

Rosszul végződhet a csúcs

Manuel Valls francia miniszterelnök a tanácskozáson világossá tette, hogy országa nem óhajt több menekültet befogadni és ellenzi Merkel tervét a bevándorlók kötelező elosztásáról az európai országok között. Ez azt jelenti, hogy a kancellár elvesztette legfontosabb szövetségesét a menekültválság kezelésében. Más szóval terve elfogadtatása bukásra van ítélve a csütörtök-pénteki európai uniós csúcsértekezleten - véli a DW cikkírója.

Felemésztett energiák

A bevándorlási válság olyannyira felemésztette Merkel politikai energiáit, hogy szép csendben elvesztette befolyását más fontos ügyek kezelésében. Két évvel ezelőtt, amikor Oroszország elvette a Krím félszigetet Ukrajnától, a berlini kormány állt a nyugati válságdiplomácia élére. Ez folytatódott tavaly ilyenkor is, amikor tető alá hozták az délkelet-ukrajnai polgárháborút lecsendesítő minszki tűzszüneti megállapodást.

Idén azonban Washington magasabb sebességre kapcsolat az ukrán válság kezelésében. A háttéren próbál életet lehelni a csak részben végrehajtott minszki paktumba. Titkos tárgyalásokon igyekeznek bevonni az oroszokat a tartós megoldás kidolgozásába.

Ezt elintézhetnénk azzal, hogy Barack Obama elnök, aki 2014 elején átadta a kezdeményezést német kollégájának, utolsó évét tölti a Fehér Házban, amit szebbé tenne egy diplomáciai siker az oroszokkal. Trippe szerint azonban többről van szó. A német diplomácia - amelynek figyelme elterelődött az ukrán helyzetről - elvesztette a lendületét az elmúlt hónapokban. Részben ez a vákuum húzta be a rendezési erőfeszítésekbe az USA-t.

Nagy összeesküvés-elmélet

Nehéz figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy minél több menekült érkezik Németországba, annál kevesebb energiája marad a kancellárnak más ügyekre. Egyes megfigyelők nyíltan hangoztatják konspirációs elméletüket, amely szerint az orosz légierő azért bombázza Bassár el-Aszad szíriai elnök ellenfeleit, hogy a menekültek újabb és újabb hullámát indítsa el. Putyin ezzel akarja meggyengíteni, sőt esetleg megbuktatni Merkelt.

Ha ez igaz, akkor az orosz államfő egy ügyes bábjátékos, aki tetszés szerint tereli a menekülteket, és ezzel eldöntheti a kancellár sorsát. Nem kell azonban összeesküvés-elméletekben hinnünk, hogy belássuk: Merkel gyengülése jól jön a Kremlnek.

Eközben az USA hullámzó külpolitikai szerepvállalása is hozzájárul ahhoz a fenyegetéshez - a bevándorlási válság kaotikus kezeléséhez -, amely végül a kancellár hatalmába kerülhet, sőt veszélyezteti az egész Európa-projektet.