BUX
35564

Hiány van a fontos gyógyszerből - Mi lesz a magyar betegekkel?

A világpiacon hiány alakult méhméregből, mely nagyon fontos a rovarcsípések immunterápiás kezelésére. Bár a kezelés hatékony, sokáig tart, megfelelő körülmények kellenének hozzá. Itthon nem okoz majd kiesést a méreghiány, mert kevesen ismerik a terápiát.

Szabó Dániel, 2017. július 16. vasárnap, 11:15

A mai napig a rovarcsípésekre allergiások számára egyetlen oki kezelésfajta érhető el a csak VIT-nek rövidített rovarcsípéses immunterápia. Ennek lényege, hogy azokat, akik nem rendelkeznek természetes ellenálló-képességgel, akár több éven át kis dózisú szimulált csípésekkel kezelik. Kis mennyiségben juttatják be a mérget a bőr alá, klinikai ellenőrzött körülmények között, a kezelés elején hetente többször, majd 4-8 hetente ismételve. Az így nyerhető védettség 75-98 százalékos, azonban ez a megoldás egyelőre csak Nyugat-Európában és Észak-Amerikában terjedt el.

Most sokak orvosi kezelése került veszélybe, miután a világpiac két legnagyobb méhméreg (az orvoslásban apitoxin néven ismert) forgalmazója nem tud eleget termelni. Először tavaly ősszel a dániai ALK Laboratories jelentette be, hogy hat különböző rovarméreg alapú termékét nem tudja leszállítani a megrendelőknek. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) egy tájékoztató levelében a CNN cikke szerint azt írta, hogy baktériumfertőzés miatt vált használhatatlanná több szállítmánnyi apitoxin.

Arról, hogy a világpiacon pontosan mekkora kiesést okozott az ALK termelésfelfüggesztése, nincsenek pontos statisztikai adatok, az amerikai piacon viszont az ellátottság feléért nagyjából ez a cég felel. A problémára azonnal reagált a második legnagyobb gyártó, a Jubilant HollisterStier: fokozott termelést ígértek a méh-, darázs- és dongómérgekből. Azonban ez nem megy gyorsan: a mérget szintetikusan nem lehet előállítani, minden esetben egyesével kell levenni a rovaroktól.

Pusztítjuk a méheket, ahol érjük

Ráadásul a levételhez használt eszközöket sem lehet egyszerűen legyártani. Jóval komolyabb probléma viszont, hogy méhekből is egyre nagyobb hiány van a világon. Márpedig az állatok nem élik túl a beavatkozást. Az ENSZ már 2011-ben arra figyelmeztette a világot, hogy az emberiség néhány éven belül kihal az éhínségek miatt, ha a porzóállatok száma továbbra is drasztikusan csökken. A probléma forrása a klímaváltozás, amely megváltoztatta a virágzási ciklusokat, szélsőségesen hideg teleket eredményezett, váratlan tavaszi fagyokkal.

Gondot okoznak viszont a kaptárokat gyilkoló férgek és lepkefajták, amelyek egyre inkább elterjedtek. Sőt, maga az emberiség is úgy írtja a méheket, mintha nem lenne holnap: a mezőgazdaságban használt növényvédőszerek nemcsak a kártevőkkel végeznek, hanem a virágporozó állatokkal is, így a lepkékkel is.

Megoldás egyelőre kevés van. Új kutatások szerint a méheket érdemes vitaminokkal és nyomelemekkel táplálni a fertőzések ellen. Kevesebb vegyszert kell használni a permetezésre. De a leghatékonyabb mégis az - ahogy arról tavasszal az NPR is írt -, ha robotokra bízzuk a növények megtermékenyítését. Az emberiségnek nem kellene a gyümölcsök, a zöldségek vagy a burgonya hiányától tartania.

Nincs, tessék beosztani, ami van

A kaptárak nem futószalagon készülnek, ezért a HollisterStier vélhetően csak a jövő év elejére lesz úrrá a hiányon és fokozhatja a termelését az elvárt színvonalra, addigra pedig az ALK is visszatérhet a piacra az ígéretei szerint. Vagyis januárig a meglévő készletekkel kellene boldogulni.

Az Egyesült Államokban már meg is kezdődött a terápiás kezelések racionalizálása. Az amerikai gyógyszeripari cég is azzal kezdte a kármentést, hogy ügyfeleinek egy tájékoztatót küldött: arra fogalmaztak meg ajánlásokat, hogyan osszák be a készleteiket, mely betegek kapják meg mindenképpen a kezelést. A rendszer egyelőre működik, de nyár végére elfogyhatnak a méhméreg-készítmények.

Magyarországon nincs mitől tartani

A magyarországi ellátórendszerben egyelőre nem érződik, hogy a világpiacokról szépen lassan eltűnik a méhméreg. Részben azért, mert a hazai igényeket a kisebb előállítók is ki kielégíthetik.

Itthon nem elterjedt a rovarméreg-immunterápia, amely legalább 3 éven át adott injekciósorozatból áll  a maximális hatékonyság érdekében. Évente nagyjából 100-200 ember kezelnek a speciális centrumokban - mondta Nékám Kristóf allergológus, klinikai immunológus a Napi.hu-nak.

A szakértő szerint ennek oka,hogy itthon a betegek vagy nem járnak allergiavizsgálatra, vagy nem hallottak a terápiáról, vagy nem vállalják az injekciósorozatot. Gyakoribb az adrenalintartalmú injekciók használata az akár életet veszélyeztető akut tünetek kezelésére - ezek előnye, hogy az érintett személy önmagának is beadhatja, és életmentő hatásuk nem függ a kiváltó októl.

Véleménye szerint az is probléma az, hogy a VIT - a lehetséges mellékhatásai miatt - csaknem egyórás felügyeletet és sürgős beavatkozási lehetőséget is igényel, ami - tekintettel a kisszámú allergológusra - csak néhány nagyobb centrumban biztosítható. Igaz, a VIT mintegy 90 százalékos eredményessége indokolná a hatékonyabb szervezettséget - fogalmazott a szakember.