Spindelegger közlése szerint az osztrák kormány megállapodott a németországi bajor tartományi kormánnyal, valamint a szlovák és a magyar kormánnyal arról, hogy közösen az EU katasztrófaalapjához fordulnak.  Ezt a pénzalapot 2002-ben, a legutóbbi nagy dunai árvíz után hozták létre.

Ausztriában, Németországban és Csehországban a hét vége óta kiterjedt területeken vannak áradások. A Duna vízállása Ausztriában és Németországban eléri és néhol meg is haladja az "évszázad árvizeként" emlegetett 2002-es áradáskori értéket. Így például Passaunál vasárnap este meghaladta a 2002-ben regisztrált 10,8 métert, és hétfő reggelre elérte a 12 métert. Spindelegger szerint Ausztriában "hihetetlen összegű" kárra kell számítani, pontos becslések azonban még nincsenek.

Rendkívüli, "bürokráciamentes" segítséget ígért az árvíz utáni ausztriai helyreállításhoz Maria Fekter pénzügyminiszter is minisztériuma költségvetési keretéből.

Útlezárások Ausztriában

Több mint száz közúton voltak hétfőn útlezárások Ausztriában az árvíz miatt az osztrák autóklubok közlése szerint, de az autópályák mindenütt járhatók maradtak. Alsó- és Felső-Ausztriában, Salzburg, Tirol és Vorarlberg tartományokban egyaránt sok helyen akadályozták a közlekedést áradások, vízátfolyások és földcsuszamlások - közölte az ÖAMTC és az ARBÖ. Az autópályákról nem jelentettek lezárt szakaszokat. A vasúti közlekedés ezzel szemben hétfőn is több helyen szünetelt. Lezárták az autóforgalom elől Felső-Ausztriában a Duna bal partján a B3-as főútvonalat Melk és Krems között, valamint a Duna jobb partján a B33-as főutat Melk és Mautern között.

Továbbra is nehezen volt elérhető hétfőn Salzburg tartományban a Pinzgau vidék, ahol az előző nap átmenetileg több települést teljesen elzártak a külvilágtól az áradások és a földcsuszamlások. Útlezárások voltak Ausztria nyugati csücskében, Vorarlbergben is hétfőn, noha ott az árvízi helyzet már enyhült a hétvégihez képest. Hasonló volt a helyzet Tirolban is, ahol a Németországgal határos részen, Kufstein és Kitzbühel vidékén több út járhatatlan maradt. A Tirolt Salzburggal Németországon át összekötő autópálya-szakaszt a vasárnapi lezárás után újra megnyitották.

Jelentős fennakadások voltak a vasúti közlekedésben is. A Bécs és Salzburg közötti fő vasútvonal újra járhatóvá vált, de a szerelvények több szakaszon csökkentett sebességgel közlekedtek. Salzburg és Innsbruck között továbbra sem jártak a vonatok.

Míg a nyugati országrészben, Vorarlbergtől Salzburgig hétfőn már apadtak a folyók, a keleti országrészben a Duna és az Inn tetőzését keddre várják Ausztriában. Hétfőn a hadsereget is bevonták az árvízi védekezésbe, négyszáz katonával és 24 helikopterrel. További kétezer katonát készültségbe helyeztek.

500 éves csúcs

A Duna vízállása hétfőn meghaladta az 1501-ben regisztrált 12,20 méteres történelmi csúcsot a németországi Passaunál. A bajor-osztrák határon fekvő városnál - ahol három folyó, a Duna, az Inn és az Ilz találkozik - a dunai árhullám tovább emelkedik, az árvízi védekezést irányító válságstáb becslése szerint a vízállás a 12,50 métert is elérheti.

A Duna vízszintje június elején általában 4 és 4,50 méter között mozog Passaunál, de az utóbbi hetek rendkívül esős időjárása miatt már vasárnap este meghaladta az évszázad árvizeként számon tartott 2002-es katasztrófa idején mért 10,8 métert.

A történelmi városrészt teljes egészében ellepte a víz, a negyedet lekapcsolták a villanyhálózatról, lakosságát kitelepítették. Az óváros körül 600 ember küzd az ár megfékezéséért, munkájukat a Bundeswehr, a német hadsereg 120 katonája segíti.

Németországban májusban a sokévi átlag 178 százalékának megfelelő mennyiségű csapadék hullott. A folyók az ország déli és délkeleti részén léptek ki medrükből. Bajorországban tíz járásban és városban rendeltek el katasztrófariadót. Az árvíz Szászországban és Türingia tartományban is több települést elöntött.

Az árvízi védekezésben a Bundeswehr összesen 1760 katonával vesz részt, a legtöbben, 1050-en szászországi gátak erősítésén dolgoznak. Angela Merkel kancellár hétfőn a katasztrófa sújtotta térségbe utazik - közölte Steffen Seibert kormányszóvivő.

Szükségállapot Csehországban

A hosszantartó, kiadós esőzések miatt árvízveszély alakult ki Csehországban, az országban szükségállapot van érvényben, ezért a Külügyminisztérium arra kéri az országba induló magyarokat, hogy utazás előtt tájékozódjanak úti céljuk aktuális helyzetéről. A tárca konzuli szolgálata hétfőn honlapján közölte: a cseh kormány vasárnap esti rendkívüli ülését követően az ország csaknem egész területére - kivéve a közép-csehországi pardubicei régiót - szükségállapotot hirdetett ki. Létrehoztak egy 300 millió cseh koronás mentőalapot és mozgósították a katonaságot - írták. Kiemelték: súlyos a helyzet Prágában, ahol vasárnap harmadfokú árvízvédelmi készültséget hirdettek ki. Prága több részén biztonsági okokból leállították a gáz-, illetve áramszolgáltatást. Az általános és középiskolákban szünetel az oktatás. A hatóságok arra szólították fel az embereket, hogy akinek nem feltétlenül szükséges, ne utazzon Prágába.

Komoly gondok keletkeztek a vasúti közlekedésben, miután a Prága melletti Kolinban a víz elöntötte a pályaudvar egy részét. Ezért kelet-nyugati irányban több mint negyven járatot állítottak le. Vasárnap 18 órakor már 130 útszakasz volt lezárva az országban. A konzuli szolgálatnál megjegyezték: a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban további esőzésekre lehet számítani Csehország egész területén.

A rendőrség közlése szerint eddig összesen mintegy 7 ezer embert menekítettek ki biztonságos helyre. Az elhagyott házakat rendőrök őrzik. A hivatalos jelentések hétfő délig öt halálos áldozatról tudnak, de a sajtó szerint az árvíz már legalább nyolc emberéletet követelt. Miután több mint egy tucat személy hollétéről nincs információ, a hatóságok is valószínűnek tartják, hogy az áldozatok száma tovább fog emelkedni.

A Moldván az ország déli részéről észak-nyugat felé vonuló árhullám jelenleg elsősorban Prágában, Közép-Csehországban, valamint északon a Moldvának az Elbába ömlése utáni szakaszon okoz súlyos gondokat. A víz már elárasztotta Melník, Kralupy, Lovosice, Ústí és Terezín folyó menti utcáit is. Kralupyt a rendőrség lezárta.
Prága déli külvárosai - Lahovice, Modrany, Zbraslav - jórészt víz alatt vannak, s déltől tömegközlekedési eszközökkel elérhetetlenek. A belváros is részben le van zárva, s a tilos a parkokba való belépés, mert az elázott talajon kidőlő fák veszélyesek lehetnek. Lezárták a turisták elől a Károly hidat, a cseh főváros egyik legnevezetesebb műemlékét is. A híd pilléreit különleges pajzsokkal védik a megáradt Moldva folyó víznyomásától. A metró mindhárom vonalának több szakasza le van zárva, ami fennakadásokat okoz a tömegközlekedésben. Hatósági döntés szerint, aki a veszélyeztetett városrészekből nem tud eljutni munkahelyére, szabadnapra jogosult.

A főváros melletti Rezben leállt az atomkutató intézet, s az alkalmazottakat evakuálták. A Prágától keletre fekvő Kolínban egy kórházból 110 beteget kellett biztonságosabb helyre átszállítani. Víz alá került a pilseni állatkert egy része is, ahonnan két tigris megszökött. A gondozók által segítségül hívott vadászok azonban rövid időn belül altatólövedékkel elkábították őket. A prágai állatkert egy része is víz alatt van, ezért hétfőn nem nyitott ki.

A Cseh Energetikai Művek (CEZ) bejelentette, hogy biztonsági okok miatt mintegy 150 áramelosztó állomást kényszerült kikapcsolni, minek következtében főleg Közép-Csehországban mintegy 2500 háztartás van áram nélkül. Prágában a Moldva vízhozama jelenleg meghaladja a 3000 köbmétert másodpercenként, s tovább emelkedik. Az eddigi legnagyobb árvíz idején, 2002 nyarán, a maximális vízhozam 4700 köbméter volt másodpercenként.

Országszerte hétfő délig mintegy 170 útszakaszt zártak le a forgalom elől az áradások miatt. A vasúti társaság jelentése szerint több mint húsz vasútvonal van zárva, s az utasoknak minden vonalon késésekre kell számítaniuk.

Lezárják a Duna szlovákiai szakaszát a hajóforgalom előtt

Hétfő este hat órától a Duna egész szlovákiai szakaszán lezárják a folyót a hajóforgalom elől a fokozódó árvízveszély miatt - közölte az MTI-vel a szlovák Állami Hajózási Felügyelet (SPS) hétfőn. "Amennyiben a folyó vízszintje a jelenlegi ütemben emelkedik, estére várhatóan eléri azt a szintet amely a gyors sodrással egyetemben nem teszi lehetővé a hajók biztonságos közlekedését" - mondta a döntés kapcsán az MTI-nek Jana Vadkertyová az SPS szóvivője.

A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) hétfőn napközben másodfokúról harmadfokúra minősítette át az általa korábban kiadott árvízvédelmi riasztást, ez továbbra is öt dél-szlovákiai járásban, a pozsonyi, a szenci, a dunaszerdahelyi, a komáromi járásokban, illetve az érsekújvári járás déli részében van érvényben.

Az SHMÚ fokozott árvízvédelmi készültséget rendelt el három dél-szlovákiai járásban. Ezek közül a dunaszerdahelyi járásban illetve az érsekújvári járás déli részében elsőfokú, a pozsonyi járásban pedig a másodfokú árvízvédelmi készültség a hatályos. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet közlése szerint a harmadfokú árvízvédelmi készültség elrendelésének feltételeit (850 centiméteres vízszint) a Duna Pozsonynál várhatóan már kedd délelőttig eléri és a helyzet további súlyosbodására is számítani lehet.

A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) által kiadott árvízvédelmi riasztások foka a folyó vízszintjének várható alakulását, az árvízvédelmi készültség foka pedig a már elért vízszintet jelzi.