A szezonálisan kiigazított adatok szerint a kínai gazdaság 1,8 százalékkal bővült július-szeptemberben az előző negyedévhez képest, valamivel kisebb ütemben a második negyedévben mért 1,9 százaléknál.

A harmadik negyedévben is a növekvő kormányzati kiadások és a virágzó ingatlanpiac hajtotta a gazdaságot, ellensúlyozva a makacsul csökkenő exportot.

Miközben az idén enyhültek a növekedés esetleges drasztikus ütemű lassulásától, egy kemény landolástól való félelmek, a közelmúltbeli makroadatok a kínai gazdaság egyensúlytalanságának növekedését tükrözik. A gazdaság teljesítménye egyre inkább a kormányzati kiadásoktól függ, mivel a magánszektor beruházásai rekord alacsony szintre estek.

Kína gazdasága tavaly 6,9 százalékkal növekedett, ami az utóbbi több mint húsz év leggyengébb adatának számít.

A kormány 6,5-7 százalékos sávban határozta meg az idei évre vonatkozó növekedési célszámát. Az idei első és második negyedévben egyaránt 6,7-6,7 százalékkal nőtt a gazdaság éves összevetésben.

A Nemzetközi Valutaalap arra számít, hogy Kína gazdasági növekedése idén 6,6 százalékra, 2017-ben pedig 6,2 százalékra lassul.