BUX
38272

Így bukhat meg Paks 2?

Ausztria hamarosan benyújtja kifogásait az EU-nak a Nagy-Britanniában tervezett Hinkley Point C atomerőmű megépítése ellen, mivel szerinte a londoni kormány az uniós versenyjogot sértő támogatást nyújt a projekthez. Az osztrákok attól is tartanak, hogy a brit precedensre hivatkozva támogathatja a magyar kormány a paksi bővítést.

Napi.hu, 2015. március 30. hétfő, 09:15

Az osztrák kormány január végén jelentette be, hogy jogi eljárást kezdeményez Nagy-Britannia jelentős atomerőmű-bővítési projektje ellen - jelentette a Guardian. Bécs megtámadja az Európai Bizottság (EB) tavaly őszi döntését, amellyel áldását adta a Hinkley Point C atomerőmű több mint 17,6 milliárd fontos (24 milliárd euró) állami támogatására, mert úgy véli, hogy ezzel a hátszéllel London az az európai versenyjogot sértve megengedhetetlen piaci előnyhöz juttatja a létesítményben termelendő áramot.

A beadvánnyal megvárják, amíg hivatalosan is megjelenik az EB döntéséről szóló közlemény. Várakozások szerint Ausztriához csatlakozik Luxemburg és esetleg még más országok is, továbbá támogatják a kezdeményezést német és brit zöldenergia-szervezetek, mert szerintük az alternatív energiát hozná hátrányos helyzetbe a rivális atomenergia eltúlzott támogatása. A londoni kormány tervei szerint a Hinkley Point C kapacitása 3,2 gigawatt lenne (Paks áramtermelési képessége 2 gigawatt), ez gondoskodna a szigetország áramszükségletének hét százalékáról.

Őrült kockázat

Szakértők szerint a versenyjogi eljárás legkevesebb két évvel eltolja a projekt megkezdésének idejét, sőt, ha a fellebbezéseket is figyelembe vesszük, akkor akár három-négy évig is elhúzódhat a pereskedés. Eközben nagyon úgy tűnik, hogy a projekt számos egyéb sebből is vérzik. A The Ecologist blog szerint olyan nagy lyukak tátonganak a projekten, hogy jó eséllyel soha nem valósul meg. Ezt lényegében már az atomenergia elszánt hívei is belátták.

Csak néhány probléma gondok listájáról:

- A Hinkely Point-projekt költségeivel kapcsolatos becslések az elmúlt két évben folyamatosan kúsztak felfelé, és semmi jele annak, hogy egy szinten stabilizálódnának.

- Gondok vannak a technológia szállításával megbízott a francia EdF áramszolgáltató és Areva gépipari vállalat EPR néven ismert reaktorával mind Franciaországban, mind Finnországban. A brit projekt finanszírozásába bevont kínai befektetők egyre több kétséget fogalmaznak meg az EPR-rendszerrel kapcsolatban.

- A párizsi kormány világossá tette, hogy nem fogja megmenteni az EdF-et és az Arevát, amelyek pénzügyi helyzete egyre rosszabb. Egyes elemzők szerint gyakorlatilag mindkét cég csődben van.

- A kínai befektetők viszont szikla szilárd kártérítési garanciát akarnak a projekt kudarcának esetére.

˜- A londoni kormány legújabb ötlete szerint a brit állam aranyrészvényt birtokolna a létesítményben. Ez lehetővé tenné, hogy megakadályozzák az erőmű tulajdonosváltását, ha esetleg az EdF új kezekbe kerülne. A szakértők csak találgatják, miért álltak ezzel elő - talán azért, mert attól tartanak, hogy idővel a kínai befektetőké lehet a létesítmény. Ugyanakkor az aranyrészvényhez uniós engedélyre van szükség. A jogászok egy része szerint az aranyrészvény miatt újra kellene kezdeni a teljes EU-s versenyjogi procedúrát.

Magyar vonatkozás

Mindez rámutat arra, hogy egy atomerőmű-beruházás elképesztően bonyolult és kockázatos projekt manapság. Tovább bonyolítja az ügyet, hogy egy osztrák államszolgáltató töröltetni akarja az Európai Bírósággal a Hinkley Point C építési engedélyét, mondván: az ahhoz adott állami támogatás egy jövő nélküli technológia továbbélését segíti, ami ellentétes a közösségi joggal - idézte a Klulbrádió a Der Standard tudósítását.

A vállalat, az Ökostrom azért is veszélyesnek tartja a brit kormány támogatásának uniós jóváhagyását, mert az precedenst teremthet Paks 2-vel kapcsolatban. Ha Hinkley Point C-t meg lehet építeni jelentős kormányzati hátszéllel, akkor a paksi bővítést is végre lehet hajtani az orosz-magyar megállapodásban elfogadott finanszírozási feltételekkel.

Az ismert körülmények - elsősorban az egyre olcsóbbá váló zöldenergia és a nukleáris létesítmények építésének irdatlan költségei miatt - ma nincs olyan áramszolgáltató, amely maga elindítana egy atomerőmű-projektet. Legfeljebb állami támogatással lehet tető alá hozni a nukleáris erőműveket.