A krímiek túlnyomó többsége bízik a jövőben annak ellenére, hogy az elmúlt egy év, amióta a félsziget ismét Oroszországhoz tartozik, elég durva volt. Az "államváltás" idején sokan aggódtak, elsősorban a krími tatár kisebbség, amely hetven évvel korábban átélte a 100 ezer áldozatot követelő sztálini kitelepítést, ezért nem igazán szimpatizált az orosz uralommal.

Az ő tapasztalataik az elmúlt évről sem rózsásak, de ennek részleteiről nem beszéltek a Moscow Times munkatársainak. A krími tatárok - akik az ukrán időkben elismert kisebbségként élhették az életüket - a helyi lakosság 14 százalékát adják. Az óvatosságot más helyzetekben is megtapasztalták az újságírók: nem igazán álltak velük szóba a helyiek, amikor az utca emberét próbálták faggatni életéről az új világban.

Kilencvenhárom százalék

A többség bizakodásának alapja egyelőre az, hogy végül is járhattak volna sokkal rosszabbul is. A Moscow Times telefoninterjúiban sokat panaszkodtak a galoppozó inflációra, a tavaly bevezetett merev orosz gazdasági szabályozásra és keményebb ellenőrzésekre. Ugyanakkor úgy látják, hogy ez az ára a biztonságnak, amelyet Moszkva uralma kínál. A két rossz közül a kisebbet fogtuk ki. Nézzék, mi történik Ukrajnában: háború van és teljes gazdasági összeomlás - mondta egy Szevasztopolban dolgozó üzletember.

A GfK legutóbbi felmérése szerint - amelyet az ukrán hatalom visszaállítása mellett álló kijevi Free Crimea kutatóközponttal együtt készítettek - csak a lakosság négy százaléka utasítja el a Krím Oroszországhoz tartozását. A megkérdezettek 93 százaléka támogatja az egy éve kialakult helyzet fenntartását, annak ellenére, hogy a terület elcsatolása után robbant ki az új "hidegháború" a Nyugat és Oroszország között.

Arra a kérdésre, hogy mi aggasztja a válaszadót legjobban, a megkérdezett 42 százaléka úgy válaszolt, hogy az ukrajnai polgárháború. További 40 százalékuk az inflációtól tart leginkább, míg 22 százalékuk a félsziget hermetikus elszigetelődését jelölte meg a legnagyobb bajnak.

Szánkázó gazdaság

Ez a pozitív hangulat meglehetősen meglepő annak tükrében, hogy az elmúlt egy év gazdasági hanyatlást hozott a Krímben. Az emberek jövedelmének vásárlóereje jelentősen csökkent. Hiába nőttek a fizetések 2014-ben 45 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest, a brutális, 53,5 százalékos infláció miatt a reálkeresetek 8,5 százalékkal csökkentek - derült ki a Vedomoszty gazdasági lap februári adataiból.

Az átlagos krími alkalmazott havi keresete a helyi hivatalos adatok szerint szűken 22 ezer rubel volt (98 ezer forint) 2014 végén. Egy évvel ezt megelőzően, még "ukránként" a kijevi statisztikai hivatal adatai szerint kicsit több mint 4000 hrivnyát (bő 45 ezer forint) vihetett haza. Eközben a volt "anyaországban", Ukrajnában egy év alatt az átlagos kereset 3455 hrivnyára (nem egészen 40 ezer forint) esett.

Kidőlő oszlopok

A krími gazdaság két legerősebb pillére hagyományosan az idegenforgalom és az építőipar. Mindkettőt elkaszálták a változások: a félszigetet felkereső turisták száma felére esett a korábbihoz képest, miközben az építőipar teljesítménye több mint harmadával zuhant. A vállalkozások életét megkeseríti az új helyzet.

Az orosz gazdasági szabályozás ugyanis sokkal merevebb, mint az ukrán rendszer, ami elsősorban a kiskereskedőknek fáj. Őket is sújtja, hogy megjelentek a piacon az Oroszországból érkező versenytársak. Egészen távoli helyekről, például Csecsenföldről is jöttek új vállalkozások. Ráadásul a helyieknek jól kiépített kapcsolataik voltak az ukrán hatóságokkal, mindenekelőtt az adóhivatallal. Ezeket elvesztették az államváltás miatt.

Elszigeteltség

A Krím teljesen elszigetelt helyzetbe került. Az új ukrán határ átlépése nehézkes. Az Oroszországba közlekedő kompok naponta csak egyszer fordulnak. Szimferopol városának korábban nyüzsgő pályaudvarából naponta egy személyvonat indul. Az izoláció hozzájárul a trappoló inflációhoz. Olyan árut szállítani a Krímbe, mintha Kamcsatkára (az orosz Távol-Kelet szélére) akarná eljuttatni a termékeik az ember - panaszkodik egy üzletember. A nagyobb orosz kiskereskedelmi láncok nem mernek áruházakat nyitni a félszigeten, mert attól tartanak, hogy emiatt a nyugati hatalmak szankciókat vezetnének be velük szemben.

A helyiek mindezek ellenére talán azért bíznak a jövőben, mert a moszkvai vezetés ambiciózus fejlesztési terveket jelentett be. Összesen 667,7 milliárd rubelt (több mint 3000 milliárd forint, nagyjából a paksi bővítéshez felajánlott orosz hitel összege - a szerk.) akarnak a Krímre fordítani 2020-ig. Ennek több mint harmadát elviszi a Kercsi-szorost átívelő - a félszigetet Oroszországgal összekető - híd építése.