Az elemzők a feltörekvő piacokon kibontakozott tőkekivonás okaként a Fed monetáris enyhítésének visszavonása mellett eddig egyértelműen makroszintű problémáikat, magas külkereskedelmi hiányukat, költségvetési deficitjüket sorolták. Devizáik drámai érékvesztése nyomán törékeny ötökről (odeo Brazília, Törökország, Dél-Afrika, India és Indonézia tartozik) beszélnek, ám a Jefferies befektetési bank szakértői szerint tévednek, akik az elmúlt évtizedekből ismert feltörekvő piaci válságra számítanak.

A krízisek szokásos mutatói, az folyó fizetési mérleg egyenlege, a jegybanki devizatartalékok, a hazai valuta árfolyama, a költségvetési hiány GDP-hez viszonyított nagysága önmagukban tévútra vezethetik az elemzőket - idézte a Jefferies befektetőknek szánt feljegyzését a CNBC. Az 1998-as ázsiai devizaválságban a kormányok és a bankok külföldi eladósodása játszotta a fő szerepet, míg most fontosabbak lehetnek a vállalati - tehát nem pénzintézeti - devizakötvény-tartozások.

Törlesztés

A kérdés tehát az: mikor válik esedékessé ezeknek az adósságoknak a törlesztése. A befektetési bank szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy a feltörekvő országok vállalatai elsősorban kötvényeket bocsátanak ki, nem részvényeket. Az előbbiek összértéke elérte a feltörekvő államok GDP-jének 1,19 százalékát, míg 2010-bem még csupán 0,69 százalék volt ez az arány.

A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) adatai szerint a térség cégeinek kötvénykibocsátása 2013-ra 335,6 milliárd dollárra ugrott a 2010-es 151,5 milliárdról. Eközben e sajátos hitelek minősége folyamatosan romlott, azaz mind nagyobb részük vált behajthatatlanná.

A BIS arra is rámutatott, hogy miközben sok feltörekvő ország kormánya elkerülte azt a korábbi hibát, hogy adóssága nagy részét külföldi devizában bocsássa ki, a vállalatok nem voltak ilyen elővigyázatosak. Kötvényeikhez egyre nagyobb arányban a nemzetközi pénzpiacokon szereztek forrást.

Kockázat

Így kiszolgáltatottá váltak a devizaárfolyamok hullámzásának. A következő években - párhuzamosan azzal, ahogy a fejlett országok jegybankjai megkezdik monetáris enyhítési intézkedéseik visszavonását és emelni fogják kamataikat - egyes feltörekvő országok valutái veszíthetnek értékükből. Ez növeli a devizakötvények visszafizetésének hazai valutában számolt költségét - sorolja a BIS a magyar olvasó számára messze nem ismeretlen következményeket.

A lejáró hitelek törlesztésének ára végül oly magasra emelkedhet, hogy a cégek a devizakötvények visszafizetéséhez kénytelenek lesznek újabb kölcsönöket felvenni hazai valutájukban. Ezzel növelik a keresletet az utóbbi iránt, a gyengülés irányába taszítva árfolyamukat és megnehezítve az feltörekvő országokra nehezedő pénzügyi nyomás miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő jegybankok dolgát.