A japán zöldségtermelők jól jártak azzal, hogy a szigetországban a fukusimai atomerőmű 2011. márciusi katasztrófája óta állnak az atomerőművek, és ezért a kormány támogatja a zöldenergia felhasználását. Takazava Makoto és apja 1,7 millió jent (16,7 ezer dollár, 3,7 millió forint) gyűjtöttek be a Tepco áramszolgáltatótól azért az elektromos energiáért, amelyet a Tokiótól keletre lévő zöldségfarmjuk felett elhelyezett napelemekkel termeltek meg.

Az áramaratással besöpört összeg majdnem kilencszerese volt annak, amelyet a napelemtető alatt termesztett terményért kaptak. Az "áramtermesztés" egyelőre isten áldása a Takazaváknak. Ők ugyanis azok közé a japán farmerek közé tartoznak, akik megélhetése a külső munkahelyen végzett alkalmazotti munkából, a kormányzati támogatásokból és a családtagok a nyugdíjából tevődik össze.

Támogatás másként

A kormány gyakorlatilag az új megélhetési forrás felé tereli a mezőgazdasági termelőket. Megszüntette a rizs termelését négy évtizeden át segítő támogatásokat és várhatóan változtatni fognak más szabályokon is. Japánt ugyanis erős nyomás alatt tartják kereskedelmi partnerei, amelyek el akarják érni a gabona 778 százalékos, illetve cukor és a vaj 300 százalékos importvámjának eltörlését. A másik oldalról enyhítették földhasználat szabályait és lehetővé tették az áramszolgáltatóknak, hogy támogatott áron megvásárolják a farmok felett termelt áramot.

Az 51 éves Takazava továbbra is teljes munkaidőben dolgozik egy gépértékesítő cégnél, miközben 78 éves nyugdíjas apja ideje nagy részét a farmra szenteli. Az ő gazdaságukon kívül 68 további farm kapott hasonló engedélyt a kettős gazdasági forma bevezetésére - idézte a Bloomberg az ország legnagyobb mezőgazdasági szakmai szervezetének adatát.

Erőmű a telken

A három méter magas póznákon álló napelemek irányítóberendezései a tartóoszlopokon vannak. A rendszer telepítése előtt kiszámolták, hogy a napfény 30 százalékát vehetik el a zöldségektől anélkül, hogy akadályoznák fejlődésüket. A kormány elvárja, hogy az áramtermelő farmerek tovább folytassák mezőgazdasági tevékenységüket is. A napelemhálózat nagyjából fél futballpályányi területet fed le, a segítségével termelt elektromos energia tíz háztartás szükségleteinek fedezésére elegendő.

A rendszer Nagasima Akira mérnök szabadalma, aki abból indult ki, hogy a zöldségek növekedését akadályozza a túl sok napfény. A napelemtetőt úgy igyekeznek kialakítani, hogy a legjobb növekedéshez elegendő napfénymennyiséget engedje át. A Takazavák tapasztalatai egyelőre alátámasztják a számításokat. Egyes növények hozama javult a változtatás bevezetése óta, mivel az árnyékot adó tető alatt a föld jobban megőrzi nedvességtartalmát.

Zöldforradalom

Japán kétszeresére, 13,5 ezer megawattra (Paks közel hétszerese) növelte napenergia-felhasználási kapacitását azt követően, hogy 2012 júliusában elfogadták az ezzel kapcsolatos programot - derült ki a kereskedelmi minisztérium év eleji adataiból. A végzetes fukusimai baleset előtt az atomerőművekben állították el az ország áramszükségletének harmadát. Jelenleg az folyékony formában (lng) importált földgáz és a szén az áram 88 százalékának forrása.

A megújulók - nap-, szél- és geotermikus energia - 2,2 százalékkal részesednek. A kiadott engedélyek nyomán a napenergia-kapacitást a jelenlegi háromszorosára növelik - az előrejelzések szerint Kína után Japánban hajtják végre a világ legnagyobb napenergia-fejlesztéseit 2014-ben. Az így előállított áram egyelőre jóval drágább, mint versenytársai. A Takazawák kilowattóránként 40 jent (87 forint) kapnak, míg a szénből előállított áram ára 9,5 jen/kilowattóra.

Az állami ellenőrzés alatt álló Japan Finance Corp. 12 millió jen kedvezményes hitellel segítette a Takazawák befektetését, amelynek nagy része a napelemek megvásárlására ment el. A zöldenergia ártámogatásának csökkentése nyomán csökkenhet a kettős földhasználat népszerűsége, ám ez a megoldás szakértők szerint két ok miatt is kedvező. Nehéz önálló területet találni a nagy napelem-telepítésekhez, miközben az épületek tetejének ilyen hasznosítása viszonylag bonyolult. Az utóbbi ennek ellenére terjed az állattenyésztők körében, akiknek nagy épületeik vannak óriási tetőfelületekkel.