Az idei visszaesés ellenére az egyenetlen globális növekedés folytatódik - állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb, Világgazdasági kilátások (WEO) című elemzésében, amelyben - főleg az első félévben a vártnál gyengébb gazdasági aktivitás miatt - a növekedési előrejelzését a 2014 áprilisi előrejelzéséhez képest 0,4 százalékponttal 3,3 százalékra rontotta erre az évre, míg a 2015-ös előrejelzését 3,8 százalékra vitte le.

Az IMF szerint a vártnál gyengébb globális növekedésért az USA-ban, az euróövezetben, Japánban és néhány nagy feltörekvő gazdaságban történteket lehet okolni. Az USA-ban a meglepetést keltő első negyedéves teljesítmény után a második negyedévben fellendült a gazdaság, ami arra enged követeztetni, hogy az amerikai gazdaság gyengélkedése átmeneti volt.

Az eurózónában viszont a gazdasági növekedés a második negyedévben megtorpant, főként gyenge beruházási és export teljesítmény miatt, akörül pedig továbbra is fennmarad a bizonytalanság az IMF szerint, hogy a növekedés lassulása mennyi ideig tart. Japánban a bevezetett fogyasztási adó miatti visszaesés okozott nagyobb mértékű lassulást a gazdaságban. Az Oroszországban és a FÁK államokban a lassulás a geopolitikai feszültségekkel magyarázható, míg más, nagyobb feltörekvő gazdaságban a gyenge belső kereslet lassította a gazdaságot, miután ez a tendencia tartósabbnak bizonyult a korábban előrejelzettnél - különösen Latin-Amerikában, ahol a Brazil GDP visszaesése okozott kellemetlen meglepetést. Kínában a vártnál gyengébb első negyedéves növekedés után gazdaságpolitikai intézkedések járultak hozzá a jobb második negyedéves teljesítményhez.

Összességében az IMF úgy véli, hogy néhány feltörekvő gazdaságban a vártnál gyengébb első féléves gazdasági teljesítmény az első negyedévben tapasztalt szigorúbb pénzügyi kondíciókra vezethető vissza és nem általában véve az amerikai gazdaság lassulására, miután az amerikai import igen erőteljes növekedést mutatott.

Az IMF mindezekkel együtt úgy látja, mind a fejlett, mind a feltörekvő gazdaságokban 2014. hátralévő részében és 2015-ben lesz fellendülés, de az ütem az áprilisi előrejelzés alatt marad. Az IMF az előrejelzését arra alapozza, hogy az áprilisi prognózisban feltételezett fő hajtóerők fennmaradnak a fejlett gazdaságokban, vagyis a fiskális konszolidáció enyhülésével (Japán kivételével) és a kiemelkedően alkalmazkodó monetáris politika fennmaradásával, valamint a geopolitikai feszültségek fokozatos csökkenésével számolnak.

A fejlett gazdaságokban a gyorsabb növekedés az amerikai gazdaság fellendüléséhez köthető, de az eurózónában is várhatóan élénkül a gazdasági aktivitás. A fejlett gazdaságokban az IMF idén 3,3, jövőre 3,8 százalékos bővülést vár, ami a korábban előrejelzettekhez képest lassabb ütemet mutat. Európa gazdasága idén 1,5 jövőre 1,9 százalékkal bővülhet, ezen belül az eurózóna 2014-ben 0,8, 2015-ben 1,3 százalékos növekedést produkálhat.

Magyar és lengyel

A feltörekvő gazdaságokban a fellendülés viszont globális (lazább pénzügyi kondíciók, a fejlett országok felől irányuló külső kereslet megnövekedése) és országspecifikus (geopolitikai feszültségek, helyi viszályok, a növekedést gátló strukturális akadályok megszűnése) elemekre is visszavezethető.

A fejlődő és feltörekvő Európában az IMF erre az évre javított a növekedési előrejelzésén 0,4 százalékponttal, így 2014-15-ben is 3 százalék körül marad a növekedés üteme. A felülvizsgálat főleg a magyarországi magánfogyasztás, és a lengyelországi belső fogyasztás erősödését tükrözi - emeli ki a Valutaalap elemzése, amely azt is megjegyzi, hogy ebben a térségben a fellendülés egyenetlen: Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban erős és gyorsuló a növekedés, de lassuló a dél-európai gazdaságokban.

A pénzpiaci fejlemények általában vegyesek, de továbbra is inkább támogatóak voltak a régióban. A vállalati szektor hitelezése - Törökországot kivéve - gyenge, főleg a nemteljesítő hitelek miatti, a pénzügyi szektorra nehezedő terhek okán. Az IMF ugyanakkor megjegyzi: a régió ellenállónak bizonyult az orosz-ukrán feszültségekkel szemben.

Az infláció az alacsonyabb élelmiszer- és energiaárak miatt alacsony maradt a régióban, de ehhez hozzájárult az eurózónás deflációs nyomás is, főleg azokban az országokban, amelyek a valutájukat az euróhoz kötik.

A nagyobb képért kattintson!

Az IMF kiemeli, hogy a növekedés Magyarországon és Lengyelországban várhatóan gyorsul, 2,8 illetve 3,2 százalékos ütemre 2014-ben, amelyet a Lengyelországban a beruházások növekedése és a csökkenő munkanélküliség, míg Magyarországon a jelentős monetáris lazítás és a magasabb állami költekezés támogatott. 2015-ben Lengyelországban a növekedés éves átlagban 3,3 százalék lehet, míg Magyarországon 2,3 százalékra lassulhat a bővülés üteme, utóbbi esetében a várhatóan szigorodó monetáris és fiskális kondíciók miatt. (Az IMF nyáron közzétett országjelentésében még 2 százalékos idei és 1,7 százalékos jövő évi növekedés szerepelt.)

Magyarország esetében a Valutaalap szerint az infláció az idei 0,3 százalékról jövőre 2,3 százalékra gyorsulhat. A folyó fizetési mérleg tavalyi 3 százalékos többlete idén 2,5, jövőre a GDP 2 százalékára mérséklődhet. A munkanélküliségi ráta pedig a tavalyi 10,3 százalék után idén 8,2, majd 2015-ben 7,8 százalékra csökkenhet.

Nőttek a kockázatok

A kockázatok növekedtek tavasz óta a Valutaalap szerint. Rövid távon részben a geopolitikai kockázatokat említi, amelyek tartósnak is bizonyulhatnak, a romló helyzet pedig megugró olajárakat, csökkenő eszközárakat és további gazdasági helyzet rosszabbodását eredményezheti. A pénzpiaci - szintén rövid távú - kockázatok között említi az IMF, hogy a feltörekvő gazdaságok számára a szigorodhatnak pénzpiaci kondíciók, amit az USA hosszú távú kamatok vártnál nagyobb megugrása válthat ki.

A közép távú kockázatok között a fejlett gazdaságokban a stagnálás illetve az alacsony potenciális növekedés fenyeget, míg a feltörekvők esetében a potenciális növekedés csökkenése fenyeget.

Miután az idei év első felében a globális növekedés a vártnál gyengébb volt és a kockázatok is megemelkedtek, ezért fennáll a veszélye, hogy ezen hatások eredményeként a globális gazdasági növekedés újra csalódást keltő lesz. Ez az IMF szerint még inkább indokolja, hogy a legtöbb gazdaságban a tényleges és a potenciális növekedés javítását prioritásként kell kezelni. A fejlett gazdaságokban a kereslet még mindig nem indult erőteljes növekedésnek a folyamatos alacsony alapkamatok és a fellendülést gátló tényezők (fiskális konszolidáció, szigorú pénzügyi kondíciók) enyhülése ellenére sem. Az IMF szerint továbbra is prioritásként kell kezelni a monetáris politikai normalizálódás túl korai kivitelezését, a fiskális kiigazítások ütemét, valamint a fellendülés és hosszú távú növekedés ösztönzésének megfelelő kombinációját. Erre példaként különösen a fejlett gazdaságokban az állami beruházások növelését javasolja, amelyek a keresletnek adhatnak lendületet rövid távon és közép távon pedig emelheti a potenciális növekedést, ám ehhez még strukturális reformok végrehajtását is szükségesnek tartja az IMF.

A feltörekvő gazdaságokban viszont a gazdasági növekedést támogató makrogazdasági intézkedések országonként és régiónként változnak, a külső hatások miatt sebezhető országokban ráadásul a mozgástér is szűk. Így ezen gazdaságok esetében is a potenciális növekedést erősítő lépéseket, vagy egy fenntartható növekedés kialakítása érdekében országspecifikus strukturális reformokat sürget a Valutaalap.