BUX
39709

Így látja Orbán Viktort a Financial Times

Orbán Viktor a nemzetközi politikai egyik önjelölt erős embere, a magyar kormány szembe megy az EU-val az energiaunió ügyében, Orbán bírálta Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, mert értékalapú politikát folytat - írja a nemzetközi sajtó. Úgy tűnik, nem javul a magyar kormányfő imázsa külföldön.

Napi.hu, 2015. február 19. csütörtök, 10:59

Vlagyimir Putyin orosz államfőről sokan azt gondolják, hogy a nemzetközi politikában páriának számít, ám ez nem igaz. Meglepő milyen sok barátja van külföldi politikustársai között - írja a Financial Times. Putyin, aki szereti pucér felsőtesttel fotóztatni magát, sok szövetségest szerzett a világ "erős emberei" között. A barátok közt van az egyiptomi, a török és a dél-afrikai elnök, valamint az izraeli miniszterelnök is.

Az orosz államfő a héten azt is megmutatta, hogy még az "ellenséges táboron" belül is vannak pajtásai. Az EU ugyan szankciókat fogadott el Moszkvával szemen az ukrán válságban játszott szerepe miatt, ám ez nem tartotta vissza Orbán Viktort - a nemzetközi politika egyik további önjelölt erős emberét -, a magyar kormány fejét attól, hogy kigurítsa a vörös szőnyeget Putyin elé.

Európai barátok

A magyar és az orosz vezetőt az érdekek és az ideológiai közösség egyfajta keveréke hozza össze. Orbán egyre inkább autoriter stílusát Washington és Brüsszel is elítélte, ám Putyin megérti magyar kollégája helyzetét, hiszen ő is kapott éppen eleget a fejére hasonló indokok miatt. A budapesti kormány feje emellett hangot adott kétségeinek a nyugati típusú liberális demokrácia hatékonyságával kapcsolatban, végül, akárcsak Putyin, ő is nacionalista.

Így aztán Magyarország értékes barátja lehet Oroszországnak az EU-n belül. És úgy tűnik, hogy Görögország a radikális baloldali Sziriza vezetése alatt ugyanezen az úton jár. Az új athéni kormánykoalíció vezető pártja hangosan ellenezte a Moszkva elleni uniós szankciók bővítését.

Baráti kör

Szakadék az EU-ban
Orbán Viktor tovább erősítette bírálatát azokkal az uniós politikusokkal és országokkal szemben, amelyek el akarják szigetelni Oroszországot ukrajnai beavatkozása miatt - emel ki egy részletet a Reuters abból a tájékoztatóból, amelyet külpolitikai újságíróknak tartott a magyar miniszterelnök szerdán. Orbán szerint a Moszkvával kapcsolatos politika világosan két részre osztja az uniós tagállamokat. Csehország, Szlovákia, Ausztria és Magyarország a kooperáció híve, míg Lengyelország és a balti államok - az USA-val egyet értve - úgy gondolják, hogy ki kell szorítani az oroszokat az európai együttműködésből. Ez utóbbi egy értékalapú külpolitikaka. A hasadás nagyon mély az EU-n belül, a nézeteltérés stratégiai jellegű. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a választóvonal másik oldalán áll Orbánhoz képest - helyezte ütközőpályára magát az unió első számú tisztviselőjével a magyar miniszterelnök.

Vlagyimir Putyin az olyan vezetők között találja meg a barátait, akik - hozzá hasonlóan - a demokrácia és az autoritáriánizmus közti senki földjén mozognak. A múlt héten találkozott Abdel Fattáh al-Sziszivel, egyiptomi kollégájával, akivel felmelegítették a két ország szoros kapcsolatának emlékét. A kairói elit elvesztette illúzióit az USA-val kapcsolatban a 2011-es arab tavasz idején, amikor a regnáló Hoszni Mubarak elnök nem kapott támogatást Washingtontól. Ez utat nyit Moszkva előtt - például felújíthatják a hatvanas-hetvenes évek óta megszakadt fegyverszállításokat.

Oroszország és Törökország egymással szemben álló feleket támogat a szíriai polgárháborúban és riválisok a fekete tengeri térségben is, ám Recep Tayyip Erdogan török államfő ennek ellenére meleg fogadtatásban részesítette orosz kollégáját tavaly decemberben. Kapcsolatuk személyes jellegű lehet: mindketten kidolgozott konspirációs elméleteket fogalmaznak meg a Nyugattal összefüggésben, hasonlóan gondolkodnak a melegek jogairól és szeretnek nagy palotákban tartózkodni.

További barátok

Meglepő, hogy Putyin jó pajtásai között találjuk Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hiszen Izrael az USA első számú közel-keleti szövetségese. Netanjahu 2013-as oroszországi vizitje után arról beszélt, hogy úgy érzi, működik a kémia közte és vendéglátója között. Ez a jó viszony kamatozott Moszkvának, amikor Izrael - szemben menve az USA-val - az ENSZ-ben nem támogatta Oroszország elítélését ukrajnai beavatkozásai miatt.

Az európától távolabbi régiókan mások mellett Jacob Zuma dél-afrikai államfővel épített ki szoros kapcsolatokat Oroszország első embere. A két politikus 15 hónapon belül négyszer találkozott 2013-2014-ben. Dél-Afrikában meglehetősen sok megjegyzést váltott ki az a megállapodás, amelynek értelmében Oroszország atomerőművek épít Afrika csücskén. Az egyezségről a két vezető személyesen állapodott meg Zuma egyik - kissé misztikus - oroszországi utazásán.

És még további barátok

A sorban a következő Narendra Modi, India miniszterelnöke, aki meglehetősen rugalmas politikusnak látszik. Sikeres találkozót bonyolított le Barack Obama amerikai elnökkel és Abe Shinzo japán miniszterelnökkel is, de tárt karokkal fogadta tavaly decemberben Vlagyimir Putyint is. A látogatáson erősítették meg, hogy Oroszország marad India legnagyobb fegyverszállítója, ami nem is ajándék, ugyanis a kontinensnyi ország a világ legnagyobb fegyverpiaca.

És a hab a tortán - az összes kapcsolat közül minden bizonnyal a legfontosabb - Putyin jó viszonya kínai kollégájával ,Hszi Csin-pinggel. A két vezető már felkereste egymás országának fővárosát, Pekingben hosszú távú orosz gázszállítási megállapodást írtak alá és a két ország haditengerészete közös gyakorlatokat tartott. Megfigyelők úgy látták a legutóbbi találkozón, hogy a két politikus jól kijön egymással.

Az, hogy Putyin barátokat tud szerezni a világ minden táján, talán az egyik jele a nyugati befolyás visszaszorulásának. Ugyanakkor valamennyire a stílusra is utal, hiszen az orosz államfő a hozzá hasonló macsó stílusú politikusokkal épített ki jó viszonyt. Az eddig felsorolt vezetők mindegyikére igaz ez a jelző. Nem illik viszont egy jogász professzorra (Obama), egy nőre (Angela Merkel német kancellár), egy divatfira (David Cameron brit miniszterelnök) vagy egy olyan politikusra, aki képes felülni egy robogóra (Francois Hollande francia államfő).

Coki az energiauniónak
Lehet, hogy nem kedvező Orbán Viktor európai imázsa szempontjából az sem, amit a Wall Street Journal (WSJ) emelt ki újságírókkal folytatott szerdai háttérbeszélgetéséből. Eszerint Magyarország ellenzi az EU tervét, amely szerint Brüsszel a közös energiapolitika jegyében felügyelné a tagállamok kormányközi energetikai megállapodásait. Orbán szerint ez sérti a tagállamok nemzeti szuverenitását. Arra számít, hogy ez a vita mélyülő konfliktus okoz Budapest és Brüsszel viszonyában.Orbán Viktor szerint a nézeteltérés alapja, hogy kormánya nonprofit energiaszektort akar, míg az EU profitorientált vállalkozások kezében hagyná az ágazatot. Úgy véli, hogy az előbbi megoldás versenyképesebb árakat teremtene az USA-ban kialakult, az európainál jóval alacsonyabb energiaárakkal. A kiskereskedelmi árrést és a nagykereskedelmi profitot mintegy odaadnák az energiát vásárló feldolgozóipari cégeknek. (A nonprofit és a profitorientált cégek hatékonyságáról nem esett szó.)A WSJ idézi a magyar kormányfő tájékoztatójából azt is, miszerint a magyar-orosz gázszerződések értelmében Magyarország nem szállíthat orosz gázt Ukrajnának. Moszkva ezzel akarja elejét venni annak, hogy a kedvezőbb áron adott energiahordozón nyerészkedjen magyar partnere.