Így látják a németek az uniós bővítést

Több vezető német lap közölt vezércikket, kommentárt vagy elemzést szerdán az Európai Uniós 2004-es bővítésének évfordulója alkalmából, sikeresként értékelve a kelet-közép-európai országok uniós tagságának első tíz évét.
MTI, 2014. április 30. szerda, 17:36

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Attraktív Európa címmel közölt elemzést, amelyben a szerző, Karl-Peter Schwarz kiemelte, hogy az uniós csatlakozás révén "a Kelet Nyugatából gyorsan kifejlődött a Nyugat Kelete" lett, de a nyugati "paternalizmus" nem élte túl 2004. május 1-jét, mert az új tagállamok nem tévesztették szem elől az érdekeiket és nem voltak hajlandóak arra, hogy a nyugati recepteket ellenőrzés nélkül átvegyék.

Nem az uniós csatlakozás teremtette meg "a kelet-közép-európai gazdasági csodát", hanem a visszanyert szabadság, hiszen a térség országai már a tagság elnyerése előtt jó tíz évvel "saját erőből végrehajtották a rendszerváltást". Az adócsökkentésekkel, az állami támogatások visszavonásával és a munkaerőpiac liberalizálásával olyan átalakításokat vittek véghez, amelyekről a saját hazájukban reformokért kardoskodó nyugati politikusok "gyakran még álmodni sem mertek" - fejtette ki a FAZ szerzője.

A 2008-ban elmélyült világgazdasági válság viszont különösen az új tagállamokat viselte meg, a konzervatív kormányok megbuktak, mint például Szlovákiában, vagy "intervencionista" irányt vettek, mint Magyarországon - tette hozzá, megjegyezve, hogy az életminőség a csatlakozás előtti időszakhoz képest csak az "antiliberális gazdaságpolitika" miatt fékezetten fejlődő Magyarországon romlott.

A konzervatív Die Welt Sikeres keleti bővítés címmel közölt vezércikket, amelyben kiemelték, hogy a 2004-es "nagy bővítés európai siker", mert "biztonságosabbá és gazdagabbá tette Európát". Az új tagállamok belépését "sajnos nem használták ki az unió elmélyítésére", vagyis arra, hogy az új körülményekhez igazítsák a döntéshozatali szerkezetet, és a régi tagországokban gyengült "az európai projekt" legitimitásába vetett hitt, Ciprust pedig túl korán vették fel a közösségbe, hiszen így a Törökországgal kialakult kétoldalú konfliktust "importálták az EU-ba", és "sajnos egyes belépő államokban, mint Magyarországon visszaesés tapasztalható a demokratikus kultúra fejlődésében".

Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni "a bővítés nettó nyereségéről" - tette hozzá a szerző, Christoph B. Schiltz, hangsúlyozva, hogy a bővítés "a régi tagállamokban is, de főleg az újakban jelentős életszínvonal-emelkedést eredményezett és mindkét oldalon teremtett munkahelyeket", a bővítés munkaerőpiaci hatásaival kapcsolatos német aggodalmak pedig alaptalannak bizonyultak. A biztonságpolitikát tekintve is hasznos volt az új tagok felvétele, mert megszűnt az Oroszország és az EU közötti "vákuum", és "a Nyugat stabilitást exportált egykor ingatag államokba".

Románia és Bulgária, valamint Horvátország csatlakozása már "kevésbé örömteli", mindhárom országot "a politikai opportunizmus miatt vették fel, holott nem voltak érettek a csatlakozásra" - áll a Die Welt vezércikkében, amely szerint 2020-ig "bővítési szünet" várható, és utána a nyugat-balkáni országok csatlakozása következhet. Ukrajna, Moldova és Grúzia felvételének költségei azonban "valószínűleg valamennyi fél számára meghaladnák a várható hasznot", ezért "őszintének kell lenni és el kell utasítani a belépésüket".

A liberális Der Tagesspiegel közölte a német, a lengyel, a szlovák, a cseh és a magyar külügyminiszter közös írását, amely a Népszabadságban is megjelent, és elemzést is közölt a bővítésről Az egész része címmel. Ebben egyebek között kiemelték, hogy az új tagállamok elégedettek lehetnek a gazdasági fejlődéssel, hiszen Szlovénia kivételével valamennyi országban erősödött a gazdaság 2004 óta, és hangsúlyozták, hogy a tíz ország közül öt már bevezette az eurót.

Arra a kérdésre, hogy mennyire értékes az uniós tagság, rendkívül eltérő válaszok születnek a kelet-európai országokban - tették hozzá, kifejtve: "vannak EU-szkeptikusok, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök, akik azonban vélhetően nem erőltetnék a távozást a közösségből, mert ki akarják használni a közös belső piac előnyeit", és akadnak "EU-ellenesek" is, mint Vaclav Klaus volt cseh államfő, aki szerint országa egyáltalán nem tudja befolyásolni a közösség döntéseit, de vannak olyanok is, mint Janus Reiter, Lengyelország volt berlini nagykövete, aki úgy véli, hogy a csatlakozás a hazája történetének legboldogabb korszakát nyitotta meg - olvasható a Der Tagesspiegel összeállításában.

A baloldali Frankfurter Rundschau A nagy befejezetlen címmel közölt kommentárt, amelyben a szerző, Ulrich Krökel kiemelte, hogy történelmi távlatokban szemlélve a 2004-es bővítés "szinte felfoghatatlan sikertörténet", hiszen 1989-ben, a vasfüggöny leomlása idején még a "legjavíthatatlanabb optimisták legmerészebb álmaiban" sem merülhetett fel, hogy a következő 15 évben sikerülhet az egykori keleti blokk nyolc országában a békés társadalmi, gazdasági és politikai "rendszerátalakítás", és a "szovjetkommunizmus csődtömegéből demokratikus, gazdaságilag sikeres EU-tagállamok kerülnek ki". Ugyanakkor "a jobboldali populista Orbán Viktor magyar kormányfő félautoriter uralma" aggasztó, de "a régi EU-ban is mindig voltak ilyen +kívülállók+", például Jörg Haider vagy Silvio Berlusconi - tette hozzá a baloldali lap szerzője.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

jobbbajobbb, 2014.04.30 20:49

....a centrum jól járt ,...de ez régi nóta ,500 éve jól jár ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html