Bővítette politikai kínálatát az Alternatíva Németországért (AfD) nevű ultrakonzervatív párt: az euroszkeptikus állásfoglalás mellé immáron a konzervativizmus népszerű törekvéseit is kínálják a szavazóknak. Elemzők ennek tulajdonítják, hogy a mindössze 19 hónappal ezelőtt létrejött politikai erő a hét végén újabb két tartományi parlamentben szerzett jelentős pozíciót, több mint 12 százalékos támogatottsággal.

Ezzel Szászország után Brandenburgban és Türingiában is megvetették a lábukat. Kissé tudóskodó, de érdekes társaság - idézi a Detsche Welle Nigel Farange, a Brit Függetlenségi Párt (Ukip) vezetőjének jellemzését az AfD-ről azzal a megjegyzéssel, hogy úgy tűnik, ideje átértékelni ezt a véleményt. A párt csillaga ugyanis olyan időszakban emelkedik, amikor az európai adósságválság nem szerepel a politikai viták legfontosabb témái között. Pedig az AfD éppen ennek köszönheti létét.

Rövid múlt

A pártot lényegében egy rosszkedvű, konzervatív német közgazdász, Bernd Lucke hozta létre, miután elégedetlen volt azzal, ahogy Angela Merkel kancellár előző kormánya élén kezelte a krízist. Az euró valuta fenntarthatatlannak bizonyult - szögezte le az AfD egyik első politikai állásfoglalásában. A dél-európai országok elszegényedtek abbéli igyekezetükben, hogy javítsák versenyképességüket. Nem egy közülük az államcsőd szélén tántorog - folytatódott a helyzetértékelés.

A média hajlamos volt ezeket a szövegeket leegyszerűsítőnek minősíteni, ám sok német osztotta az AfD alapítónak véleményét arról, hogy Európa szerencsétlen helyzetbe került. Sokan voltak vevők a párt szlogenjére a tavaly szeptemberi parlamenti választásokon, amely így szólt: A görögök szenvednek. A németek fizetnek. A bankokat viszont megmentik.

Radikális napirend

Az AfD szerint fel kellene oszlatni az eurózónát, és helyre kellene állítani a nemzeti valutákat, vagy legalábbis össze kellene zsugorítani az övezetet olyan országok csoportjára, amelyek gazdasági fejlettsége közel áll egymáshoz. Szemben az Ukippel az AfD önmagában nem ellenzi az Európai Uniót, ugyanakkor ellene van a nemzeti hatáskörök további központosításának.

A párt, amelynek bázisát a CDU centrista politikájából kiábrándult választók adják, az alkotmányos berendezkedés reformjára is törekszik, nevezetesen elmozdítaná Németországot a svájci népszavazásos szisztéma irányába. Emellett - akárcsak az Ukip - hevesen támadja a kevéssé képzett bevándorlók befogadását.

Egyelőre korai lenne megmondani, hogy az AfD a tartományi választásokon elért sikereivel stabilizálta-e helyét a pártrendszerben vagy - ahogy azt az ország nagy pártjai állítják - továbbra is csak egy proteszt párt, amely levezeti a választók elégedetlenségét. Sok múlik azon, milyen politikát folytatnak a helyi parlamentekbe került képviselői. Kérdés továbbá, hogy meg tudja-e őrizni lendületét még két évig, amikor Németország nyugati tartományaiban lesznek helyi választások.